Karácsony Mihály támogatja a Tisza párt elképzelését, miszerint havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki ne kaphasson kevesebbet. (148. 150. oldal) Ugyanakkor megjegyzi a részletek kidolgozásánál, mérlegelni kell majd, hogy a közfinanszírozott nyugdíj mellett az idősnek milyen más jövedelme van még.

A 140 ezer forint feletti nyugdíjak differenciált emelése kapcsán (150. oldal) Karácsony Mihály kiemeli, a nyugdíjak között óriási egyenlőtlenségek vannak. Miközben mintegy félmillió honfitársunk kap 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, közel 70 ezren 800 ezer forintnál is többet kapnak. (149.oldal)

Karácsony Mihály ugyancsak jó elképzelésnek tartja azt a tervet, miszerint bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát évi maximum 200 ezer forint támogatás mértékéig. (148. 150. oldal) Fontos szempontnak tartja, hogy a tervben differenciált elosztásról van szó és nagy előnye lenne a konstrukciónak, hogy a kártyán keresztül történő juttatás azt garantálja, miszerint az összegek hazai szolgáltatóknál kerülnének felhasználásra. Így az összeg körülbelül 30 százaléka visszakerülne a költségvetésbe.

A szakember hiányolja annak a problémának a taglalását, hogy a GDP alapján jelentősen kellene növelni a költségvetésből finanszírozott öregségi nyugdíj-kiadásokat. Jelenleg Magyarország „csak” a GDP 7,7 százalékát költi az idősekre. (EU átlag: 10,4 százalék – Ausztria: 14,2 százalék, Franciaország: 14,5 százalék)

A szakember visszaállítaná a korkedvezményes nyugdíj intézményét, amit 2011-ben az Orbán-kormány megszüntetett. Az egészségre fokozott terhelést jelentő munkakörök esetében az utolsó évben körülbelül 40 ezer érintett élt a lehetőséggel.