A párizsi székhelyű szervezet szerint a globális olajkereslet 2026-ban átlagosan mintegy 80-84 ezer hordóval mérséklődhet naponta, ami éles fordulat a korábbi előrejelzéshez képest, egy hónapja még napi 640-650 ezer hordós növekedést vártak. Az IEA hangsúlyozta, az iráni konfliktus „alapvetően megváltoztatta” a globális olajfogyasztás kilátásait.
A kereslet visszaesése már a második negyedévben látványos lehet: az ügynökség előrejelzése szerint éves összevetésben akár napi 1,5 millió hordós csökkenés is bekövetkezhet, ami a koronavírus-járvány óta a legnagyobb visszaesés lenne. A fogyasztás elsősorban a Közel-Keleten és az ázsiai-csendes-óceáni térségben esik vissza, különösen a petrolkémiai alapanyagok és a repülőgép-üzemanyag iránti kereslet csökkenése miatt, de a drágulás hatásai fokozatosan más régiókra is átterjedhetnek.
A globális olajkínálat márciusban 10,1 millió hordóval naponta 97 millió hordóra zuhant, mivel a közel-keleti energiainfrastruktúra elleni folyamatos támadások és a Hormuzi-szoroson átkelő tartályhajók forgalmát érintő korlátozások a történelem legnagyobb ellátási zavarához vezettek.
Az olajexport teljes kiesése meghaladja a napi 13 millió hordót, ami a termelés korlátozásával és a régió energetikai infrastruktúrájának károsodásával együtt kumulatív ellátási kiesést eredményez.
Az ellátási zavarok miatt a globális készletek is csökkentek: márciusban 85 millió hordóval estek vissza, miközben több importőr ország – köztük Kína – jelentős tartalékfelhalmozásba kezdett. Az IEA korábban rekordnagyságú, mintegy 400 millió hordónyi stratégiai készlet felszabadítását is engedélyezte a piaci sokk enyhítésére.
