A szakértők egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjszámítási módszer nem jó, azon változtatni kellene. Ráadásul úgy vélik, várhatóan 2024-ben ismét megtörténik ez a reálértékcsökkenés, hiszen a költségvetésben 2024-re tervezett 6 százalékos infláció, már most illuzórikusnak tűnik.

Karácsony Mihály a legnagyobb problémának azt látja, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemből az ország egyre kevesebbet költ nyugdíjakra. Ez most mindössze 7 százalék. Ausztriában ez a szám 15,8 százalék, ráadásul ott jóval magasabb a GDP. Ezzel a ráfordítással nem csoda, hogy a magyar nyugdíjak Európában az utolsók között kullognak.

Farkas András elmondta, Európában az átlagbérek 60 százalékát kapják meg általában a nyugdíjasok. Nálunk ez az arány most 52 százalék és hát persze egyáltalán nem ugyanaz, hogy egy német átlagbér 60 százalékát kapja-e az ember, vagy egy magyar átlagbér 52 százalékát. Ide vezethető vissza az úgynevezett nyugdíjas elszegényedési csúszda is, hogy a járandóságok megállapításakor még számít a nemzetgazdasági átlagkereset, viszont amint megkapja valaki az első nyugdíját utána már csak az inflációt veszik figyelembe az emelések megállapításánál. Utána tehát minden évben, ha az infláció kisebb, mint az átlagkeresetek növekedése, akkor reálértékben szegényednek a nyugdíjasok. Magyarországon például az elmúlt 20 évben 20 százalékkal romlott a nyugdíjasok pozíciója az aktív keresőkhöz képest. Ez egy rossz szabályozás, amit meg kellene változtatni egy nyugdíjreform során.