Az igazságügyi szakértői vélemény azonban cáfolta a rendőri jelentéseket, ugyanis „teljes bizonyossággal” megállapította, hogy a nő sérülései miatt nem tudott ellenállni, és lehetetlen, hogy az általa érzett fájdalmat ne észlelték volna a rendőrök – áll a jogvédők közleményében.

Elég gyakori eset a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indított büntetőeljárásokban, hogy a rendőri jelentések és a sértetti beszámolók homlokegyenest ellentétesek. Ilyenkor az ügyészség legtöbbször széttárja a karját, és megszünteti a nyomozást bizonyítékok hiányában. Ebben az ügyben is ez történt öt hónappal később, holott a nyomozó ügyész rendelkezésére álló látlelet és a „szokatlanul határozott” igazságügyi orvosi szakvélemény „brutális bántalmazásról” tanúskodott. Ráadásul a nő felismerte a támadóit, az ügyész mégsem hallgatta ki őket gyanúsítottként.

A nő a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tett a nyomozás indokolatlan megszüntetése miatt, de abban a Központi Nyomozó Főügyészség sem talált hibát – írta közleményében a bizottság.

Magyarországon a bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás miatt tett feljelentéseknek csak pár százaléka kerül bíróság elé, ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei jelen üggyel együtt már 12 ilyen pert nyertek a strasbourgi bíróságon. Emellett az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 15 éve nem zárta le azt az eljárást, amely a magyar államnak az ilyen ügyekben tanúsított elégtelen teljesítménye miatt indult – közölték a jogvédők.