Nálam sincs a bölcsek köve - ezzel kezdte előadását Draskovics Tibor pénzügyminiszter a KPMG által szervezett, december 16-i adókonferencián. A honi gazdaságpolitika alakítója ezzel a mondattal László Csabának (az ex-pénzügyminiszter jelenleg a KPMG partnere) a bevezetőjére utalt, aki az adórendszerrel szemben támasztott, ellentétes követelményekre hívta fel a figyelmet. Ilyen, hogy a jó adórendszer legyen áttekinthető, ugyanakkor vegye figyelembe az ágazati, egyéni sajátosságokat. Hogy minél több pénzt szedjen be, amiből finanszírozható az egészségügy, az oktatás stb., ám túlzott elvonással ne rontsa a gazdaság versenyképességét. Legyen igazságos, ne sújtsa az alacsony jövedelműeket, de ne fogja vissza a magasabb jövedelműek teljesítményét sem.

A jövő évre meghatározott irány azonban egyértelmű - folytatta Draskovics -, a gazdaságot a tartósan fenntartható, minél gyorsabb, de egészséges növekedési pályán kell tartani. Ehhez volt szükséges a kisebb belföldi fogyasztás, a nagyobb export, a több beruházás, amit 2004-ben sikerült elérni, és ami által nőtt az ország versenyképessége. Erre alapozza a kormány a 2005. évi gazdaság- és azon belül az adópolitikáját. Párhuzamosan azonban el kell indítani a konvergencia programot, azaz a maastrihcti kritériumoknak való megfelelést. A kettő együtt jelenti Magyarország felzárkózását az Európai Unióhoz.

Ebből következik az aktuális fiskális politika és az adórendszer átalakításának az iránya. Nevezetesen, hogy mérsékelni kell a jövedelemcentralizációt. De nem azért - hangsúlyozta a miniszter -, mert az nálunk nagyobb lenne, mint az Európai Unióban, hanem mert a felzárkózás érdekében nálunk gyorsabban szeretnénk növekedni.

A magyar adórendszernek nem a túlzott centralizáció a fő problémája, hanem a struktúrája. Az adóbevétel az alacsony foglalkoztatási szint miatt kevés magánszemély jövedelembefizetésein alapul, akik éppen ezért joggal érzik azt, hogy ők sokat fizetnek be a közösbe. A költségvetésnek azonban egyelőre nincs arra mozgástere, hogy az adófizetők terheit radikálisan mérsékelje. S nem is lesz mindaddig, amíg nem lesz több adófizető és a költségvetés kiadásai oldalát, radikális államháztartási reformokkal, nem sikerül érdemben csökkenteni.

A 2005-re bejelentett adóváltozások összességében 0,5 százalékkal mérséklik a centralizációt, ami nem sok - mondta az előadó -, de az irányt jelzi. Ahogy az is világos cél, hogy az új kedvezmények a beruházások és a munkahelyek bővítését szolgálják, a vállalkozások méretétől függetlenül. Ezért nőtt az iparűzési adónak a társasági adóból leírható hányada, a járulékrendszer változásai is ezt szolgálják, illetve a személyi jövedelemadó módosításai is.

A vállalkozásokat is alapvetően érinti a magánszemélyek adójában bekövetkezett csökkentés - hangsúlyozta a pénzügyminiszter -, mert így kisebb bruttó béremeléssel érhetik el a munkáltatók ugyanazt az ösztönző hatást, mint korábban.

Jogos, hogy az élőmunka terhek így is magasak - ismerte el Draskovics. - De az alacsonyabb foglalkoztatás mellett csak kislépésekben lehet haladni, és ez a mostani csökkentés egy ilyen kis lépés.

Jövőre a kormány - az érdekegyeztető fórumokon kompromisszumra jutva - 3,5 százalékos reálkereset növekedést tart elfogadhatónak. Ám a pénzügyminiszter kéri a munkáltatókat, hogy amikor a jövő évi bérekről döntenek - értelemszerűen a saját termelékenységükből és lehetőségeikből kiindulva -, vegyék figyelembe azt is, hogy a megváltozott szja és járulékszabályok (például az egészségügyi hozzájárulás csökkentése) növelik a nettó béreket, illetve nyugodtan kalkuláljanak csökkenő inflációval.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint a jövő évi adóváltozások mintegy 120 milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások élőmunka terheit.

Az áfa- és az illetéktörvényekben csak kisebb-nagyobb változások lesznek jövőre - folytatta Draskovics -, ebben most nem sikerült lépni, de gondolkodnak azon, hogy mi lehet a reális cél már 2006-ra vonatkozóan. De nem egyedül szeretnék megtalálni a megoldást! Ugyanis a pénzügyminiszter az adótanácsadók és vállalkozás vezetők partneri segítségét kérte, hogy tavasztól együtt találják meg mind az iparűzési adó megszüntetésének (ami csak azután lehetséges, ha előbb megoldjuk az önkormányzatoknál így kieső bevételek más forrásból történő pótlását - tette hozzá), mind a magas élőmunka-terhek csökkentésének, mind az áfa mérséklésének a módját. Vagyis az adórendszer távlatos fejlesztését!

Emellett azonban azt is kérte a reálszféra képviselőitől, hogy gyűjtsék össze azokat az adózási, adminisztratív problémáikat, amelyek bár megnehezítik a mindennapjaikat, a kiküszöbölésük mégsem érinti nagyságrendekkel a költségvetést. Ilyen volt például eddig a nem realizált árfolyamnyereség bonyolult elszámolási módja, amin most változtattak.

A hatósági ügyintézés egyszerűsítése sokszor fontosabb, mint az adókulcsok vagy kedvezmények mértéke - osztotta sok vállalkozó véleményét a miniszter -, ezért ezen már most, minél gyorsabban kívánnak változtatni.

Összességében a kormány jövő évi adópolitikájának a fő üzenete a teljesítmények ösztönzése.