A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.
Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett rövid úton törölni egy vállalkozást, minden más általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. Azzal, hogy a jogalkotó – a hosszas eljárást kikerülendő – a kényszertörlés intézményét kiterjesztette, a cégbíróságok már négy esetben rendelhetik el a cég kényszerkivezetését.
Fellebbezésnek helye nincs
A kényszertörlést a cégbíróság elrendelheti: a) ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, b) ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt, c) ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy d) ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak helye nincs. Az eljárás – a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben – visszafordíthatatlan folyamat. Az eljárás alá vont cég üzletszerű tevékenységet már nem folytathat, és a cég legfőbb szerve – az eljárás kezdő időpontjától – nem dönthet sem a társaság további működtetéséről, sem pedig átalakulásáról. A vezetők személyes felelőssége azonban megmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelés kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó tehát a kényszertörléssel nem mentesül a felelősségre vonástól.
Tisztuló cégvilág
A kényszertörlések számának alakulásáról készült statisztika jelzi, hogy a gyors felfutást követően, tavaly – és ez év első harmadában is – már csökkent a kényszerrel kivezetett cégek száma. Míg a jogszabály bevezetését követő első teljes esztendőben, 2013-ban (kerekítve) 15 000 céget, 2014-ben már 31 100 társaságot vontak kényszereljárás alá, addig tavaly már csak 26 000 esetben kellett a bíróságoknak ezzel a retorzióval élniük. Erről a trendfordulatról tanúskodnak az idei adatok is; január és április között 6600 kényszertörlésre került sor a korábbi két esztendő 9000-9000 kényszerintézkedésével szemben. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiktív, illetve az életképtelen cégek zömét sikerült a gazdasági életből kikényszeríteni – írja a feketelista.hu Tisztább, átláthatóbb lett a cégvilág.
Országos törlési körkép
A megyei adatokat elemezve megállapítható, hogy a tizenkilenc közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint a korábbi esztendőben. Pest megyében viszont valóságos „kényszerjárvány” pusztított. A 2014. évinél (2846) csaknem 60 százalékkal több (4580) kényszertörlést regisztráltak a megyében. Komárom-Esztergom a másik megye, ahol a cégvilágot a legjobban ritkította a kényszertörlés; 2015-ben 699 cég szűnt meg ily módon (egy évvel korábban 554). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében haladta meg még a hatszázat (676) a cégvilágból kikényszerített vállalkozások száma, ám szám szerint az egy évvel korábbihoz képest (1174) itt csökkent a legnagyobb mértékben. A legkevesebb kényszerkivezetésre (91) Tolna megyében, Zala megyében (113), és Vas megyében (117) került sor.
Nagyvárosi körkép
A feketelista.hu az ország tíz, nagy gazdasági potenciállal rendelkező városáról is kimutatást állított össze. Ebből megállapítható: tavaly valamennyi nagyvárosban kevesebb kényszerítő döntést hoztak a cégbíróságok, mint egy évvel korábban. A sorból – gazdasági súlyánál fogva – ki kell emelni Budapestet; a kényszertörléssel tavaly kivezetett összes cégnek (25 960) több mint a fele fővárosi volt. Budapesten 15 098 társaság kényszerült ilyen úton távozni a piacról, ám számuk így is 17 százalékkal kevesebb volt, mint 2014-ben (18 263). A továbbiakban, a legtöbb kényszertörlést (286) debreceni cégek esetében alkalmazták a bíróságok, de 78-cal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Miskolcon 267 cég kényszertörlésére került sor (egy évvel korábban 437-re). Nyíregyházán haladta meg még a kényszereljárással törölt cégek száma a kétszázat (230), ám itt is 46-tal kevesebb, mint 2014-ben volt. A legnagyobb mértékű csökkenés Kecskeméten volt tapasztalható, ahol a 2014. évi 252-vel szemben tavaly 110 kényszertörlést regisztráltak. Hasonló tendencia érvényesült Győrben is; itt 148 vállalkozást kényszerítettek a bíróságok távozásra, egy évvel korábban 386-an szembesültek ezzel a retorzióval. Pécsett – éves összehasonlításban – 339-ről 195-re, Szegeden pedig 319-ről 182-re csökkent a kényszerítő bírói döntéssel törölt cégek száma. A legkevesebb kényszertörlés (107) a veszprémi cégeket érintette. – A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos információk naprakészen hozzáférhetők a feketelista.hu-n, akárcsak más közhiteles intézmények elmarasztaló döntései – egészíti ki Iklódi András főszerkesztő. Az előrelátó üzletember egyetlen klikkeléssel meggyőződhet az érdeklődési körébe került cég „erkölcsi állapotáról”. Ellenőrizheti például, hogy nincs-e folyamatban ellene felszámolási vagy csődeljárás, rendezettek-e adó-, illetve munkaügyei. Ezek ismeretében későbbi kellemetlen meglepetéseket, üzleti veszteségeket előzhet meg.
| Kényszertörlések száma | |||
| megye | 2014 | 2015 | 2016 (jan.–ápr.) |
| Bács-Kiskun | 832 | 331 | 143 |
| Baranya | 670 | 378 | 51 |
| Békés | 241 | 177 | 105 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 1174 | 676 | 132 |
| Budapest | 18 263 | 15 098 | 3126 |
| Csongrád | 585 | 291 | 133 |
| Fejér | 833 | 547 | 117 |
| Győr-Moson-Sopron | 746 | 355 | 55 |
| Hajdú-Bihar | 644 | 492 | 214 |
| Heves | 532 | 391 | 122 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 352 | 266 | 62 |
| Komárom-Esztergom | 554 | 699 | 300 |
| Nógrád | 318 | 149 | 39 |
| Pest | 2846 | 4580 | 1634 |
| Somogy | 563 | 342 | 93 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 687 | 505 | 102 |
| Tolna | 184 | 91 | 63 |
| Vas | 181 | 117 | 36 |
| Veszprém | 527 | 362 | 106 |
| Zala | 301 | 113 | 21 |
| összesen | 31 033 | 25 960 | 6654 |
| város | 2014 | 2015 | 2016 (jan.–ápr.) |
| város | 2014 | 2015 | 2016 |
| Debrecen | 364 | 286 | 129 |
| Győr | 386 | 148 | 26 |
| Kaposvár | 175 | 117 | 32 |
| Kecskemét | 252 | 110 | 39 |
| Miskolc | 437 | 267 | 55 |
| Nyíregyháza | 276 | 230 | 50 |
| Pécs | 339 | 195 | 37 |
| Szeged | 319 | 182 | 84 |
| Székesfehérvár | 267 | 187 | 33 |
| Szombathely | 84 | 56 | 21 |
| Tatabánya | 212 | 308 | 121 |
| Veszprém | 146 | 107 | 32 |
| Zalaegerszeg | 68 | 28 | 6 |
