Február 19-én délelőtt az Európai Parlament ünnepélyes, brüsszeli ülésén szólalt fel Václav Klaus cseh államfő, abból az alkalomból, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben Csehország adja. Klaus beszédében elmondta, hogy Csehország - ellentétben más új tagállamokkal - nem érzi magát csalódottnak az EU-tagsággal kapcsolatos, nem teljesült elvárások miatt, mert azok kezdettől fogva realisztikusak voltak továbbá hangsúlyozta, hogy Csehország számára "nem volt és nincs alternatívája az európai uniós tagságnak".

Az uniós tagságnak ugyan nincs, "az európai integráció módszereinek és formáinak viszont jelentős számú lehetséges és legitim alternatívája van" - fogalmazott Klaus, hozzátéve, hogy sajnálatos, hogy gyorsan terjed az a nézet, amely szerint az EU mostani intézményi formája egy "megkérdőjelezhetetlen dogma", illetve, hogy "az európai integráció egyetlen lehetséges és megfelelő jövője az "egyre szorosabb unió", vagyis a tagállamok egyre mélyebb politikai integrációja".

"Ellenség a más véleményt hangoztató"

Klaus szerint az európai integrációnak két fontos és szükséges küldetése, feladata van. Egyrészt a szükségtelen és az emberi szabadság és a prosperitás szempontjából kontraproduktív, a személyek, áruk, szolgáltatások, gondolatok, politikai filozófiák, világszemléletek, kulturális és viselkedésmodellek szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolása és így a piacgazdaság támogatása. Másrészt pedig a kontinentális közjavak közül azoknak a közös gondozása, amelyeket bilaterális alapon nem lehet hatékonyan kezelni. Szerinte ezzel szemben a mostanság jellemző politikailag korrekt retorikában másodlagos fontosságú ügyekről lehet hallani, ezek azonban nem a polgárok érdekeit, hanem egyes politikusok ambícióit tükrözik.

Klaus szerint nem csak földrajzi értelemben nagy a távolság a polgárok és az uniós döntéshozók között. Ez "a demokratikus deficit, a demokratikus elszámoltathatóság hiánya, a nem meg-, hanem kiválasztottak döntéshozatala, a bürokratizálódás" még rosszabbá válna a Lisszaboni Szerződés elfogadásával - vélte a politikus. Az EP megerősítése csak súlyosbítaná a problémát, fogalmazott Klaus, mert kormány és ellenzék hiányában az indítványoknak csak támogatói - az "egyetlen korrekt véleményt" pártolók körei - vannak, aki meg más opciót fontolgat ellenségként bélyegzik meg.

A szabad véleménycsere teljességének hiányát kifogásoló államfő beszéde utána Hans-Pöttering EP-elnök azt mondta, Klaus "ezt a beszédet a múlt parlamentjében (a beszédben is emlegetett kommunizmus alatt) nem mondhatta volna el. Szerencsére olyan európai közösségben élünk, ahol mindenki elmondhatja a véleményét". Az EP elnöke továbbá hozzátette, ha ma az Európai Parlament nem lenne társjogalkotó az uniós döntéshozatal jelentős részében, pont akkor állna elő az a helyzet, hogy az európai bürokrácia döntene. A demokráciában pedig a többség dönt.