Nulla százalékos béremelésre számíthatnak a köztisztviselők, nincs pénz a költségvetésben

Béremelés 2023-ra: 25 százalék helyett egy nagy semmi, avagy fityiszt kapott a közszolgálat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ülést tartott a Miniszterelnökség épületében a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum 2023. január 27-én, pénteken. Ennek legfontosabb témája az állami és önkormányzati közigazgatási munkavállalók 2023. évi bérfejlesztése. Az ülést Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár vezette. A tanácskozás elején Fehér József, a munkavállalói oldal ügyvivője rögtön kifogásolta, hogy az KÉF ritkán tart ülést, negyedévenként kellene, és ezt az ülést december elején kellett volna összehívni. A szakszervezeti vezetők és az önkormányzati szövetségek képviselői nem nagy reménnyel ültek le tárgyalni, de ezt a keveset is hamar elvesztették.

Értelmetlen bértárgyalás (Fotó: MKKSZ)
Értelmetlen bértárgyalás (Fotó: MKKSZ)

Dr. Bordás Gábor közigazgatási államtitkár (Miniszterelnöki kormányiroda) rögtön a tanácskozás elején elmondta, hogy itt a háborús helyzet, annak következtében van egy energiaválság. Nehéz a költségvetés helyzete, látjuk, hogyan alakul az infláció. Ez minden állami foglalkoztatottat érint, az IGÉNYEK JOGOSAK, a kormány részéről a jóindulat fennáll a kormánytisztviselők bérhelyzete miatt. De az, hogy ezt MIKOR, HOGYAN ÉS MILYEN FORMÁBAN TUDJUK MEGOLDANI, AZT JELENLEG NEM TUDJUK MEGMONDANI. Felelőtlenség lenne most egy béremelési programba belevágni, ha annak most nem áll rendelkezésre a fedezete az ország költségvetésében. Türelmet kérünk, ismerjük a javaslatokat, látjuk az igényeket, de nem látjuk a jövőt. Nem tudjuk, hogy lesz-e költségvetési mozgásterünk bérintézkedésre. A költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése, elsősorban a lakossági és a közületek igényeit kell kielégíteni, hogy a munkahelyek működőképesek maradjanak. Minden többletbevételt, a külön adókat is erre kell fordítani.

Dr. Dukai Miklós önkormányzati államtitkár (BM) visszautalt arra, hogy 2011. után az állam átvállalta az önkormányzatok 1368 milliárd Ft adósságát, így tiszta lappal indulhattak. 2018 óta ismét lehetőség van arra, hogy az önkormányzat dönthet az illetményalapról, eltérhetnek a 38.650 Ft-tól. Volt egy 11 milliárdos pályázati forrás a béremelés segítéséhez 2019-ben, amely legalább 20 százalékos emelést tett lehetővé az önkormányzatok számára. Ezt a 20 százalékos emelést mindenki végrehajtotta, az összeget a finanszírozásba beépítettük. A minimálbér és a bérminimum növekedését is megkapták a köztisztviselőkre és az intézményeknél dolgozókra is. Így lesz idén is. A tavalyi energiakompenzációval kapcsolatos egyeztetéseknél a hivatali finanszírozás problémáiról is szó volt. Azt LÁTJUK, HOGY A BÉRKÉRDÉS AZ FESZÍTŐ AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL, DE ERRŐL SEMMIFÉLE DÖNTÉS NEM SZÜLETETT. A kormányzat egyelőre az alapvető közszolgáltatások biztosítására koncentrált. A bérkérdéssel a kormány fog még foglalkozni.

A jelenlévő szakszervezeti vezetők nem adták fel, érvekkel küzdöttek a béremelésért. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke megerősítette az eddigi követeléseket. Utalva az áremelkedésekre kijelentette, nem tudjuk elfogadni, hogy a közszolgálat kimarad a béremelésekből. A tavalyi reálkereset csökkenés ezen a területen a KSH szerint is 10 százalék volt! A NULLÁT NEM TUDJUK ELFOGADNI! 2022. júliusban kértük a 20 százalékos béremelést, melynek éves hatása 10 százalék lett volna. Ez lehetett volna egy 13. havi bér is. Erre nem kaptunk még választ sem. Most már 25 százalékos emelést követelünk 2022. januárhoz képest. Követeljük a diplomás bérminimumot és a sztrájktörvény módosítását. Ezen kívül a már teljesen elavult illetménytáblákat a mai szintre kell igazítani.

Dr. File Beáta MKKSZ alelnök reményét fejezte ki, ha most nincs is benne a költségvetésben béremelés, évközben ez módosítható. Ennek érdekében szólt az önkormányzati igényekről. Utalt arra, hogy immár 15 ÉVE VÁLTOZATLAN A KÖZTISZTVISELŐI ILLETMÉNYALAP, melyet 2018-tól az önkormányzat emelhetett. A kis településeknél ez nem volt lehetséges. Az elmúlt 3 évben az önkormányzatoknál olyan gazdálkodási nehézségek történtek, ami nem teszi lehetővé a további emelést. Kell új illetménytábla. Mintaként az országgyűlési köztisztviselők illetménytáblája szolgál, melynek alapja az előző évi átlagbér, ez az, ami biztosítja a bérek folyamatos változását. Ebbe kellene beépíteni a diplomás bérminimumot. Egységesíteni kellene a cafetériát, például egy 300 ezer Ft-os minimum összeggel. Módosítani kellene az önkormányzatok finanszírozását is, igazítani kell a változásokhoz és figyelembe kell venni a sajátosságokat is. Hiába kapunk támogatást az energiára, ha azt visszaveszi a kormány szolidaritási adóként. A 18-19-szeres fűtésköltség-emelkedést nem lehet kigazdálkodni. Az önkormányzat az elmúlt években nem emelhetett bérleti díjat, vagy szolgáltatási díjat, tehát nem emelkedett a bevétel, csak a költség. Most már lehetne adót emelni, de ezt mai nehéz helyzetben szinte lehetetlen megtenni. Nem megfelelő a feladatokhoz szükséges dolgozói létszám finanszírozása és az állami normatíva szociális területen és a gyermekétkeztetésnél. Emelni kell ezeket a normatívákat.

Dr. Taskovics István TBDSZ elnök elmondta, hogy óriási az elégedetlenség. A KORMÁNY IGENT MONDOTT A KORMÁNYTISZTVISELŐI ELSZEGÉNYEDÉSRE. Mindenképpen időálló illetményrendszer kell, a jelenlegi elavult. Már 296.400 Ft a bérminimum, de a Kit.-ben a táblázat induló tétele 200.000 Ft. Az első fokozat gyakorlatilag nem létezik, a többség a szintén alacsony, 300.000 Ft-tal induló második fokozatban van, ennek a vége 500.000 Ft. Nem nagyon vannak 3-as fokozatú álláshelyek, hogy tovább lépjenek. Valóban az országgyűlési köztisztviselők illetménytáblája a legelfogadhatóbb, az előző évi állagkereset az illetményalap, ez 2022-ben 438.800 Ft volt, ehhez jön a szorzószám. De kidolgoztunk egy módosítást a jelenlegi sávos táblázathoz is, melyben a kezdő összeg bruttó 350.000 Ft lenne, a felsőfokúnál 614.000 Ft. A diplomás bérminimum azért is szükséges, mert vannak olyan munkakörök, ahol elő van írva a felsőfokú végzettség. Se az orvosi, se a mérnöki bérekkel nem konkurálunk, nem jönnek a kormányhivatalba dolgozni. A cafetéria is régóta 200 ezer Ft a kormányhivatalban, emelkedhetne 400 ezer Ft-ra. Ismételten elmondom, hogy indokolatlanul csökkentették a szabadságunk egy részét, és az ebédidő is kikerült a munkaidőből. Ez jelentősen növelte a munkaterhelésünket. Szeretnénk ezeket visszakapni. Vannak javaslataim arra, hogyan lenne fedezet a bérekre a költségvetésben, ilyen például a 9 százalékos társassági adó megemelése 11 százalék. Vagy a válságban a határon túli sportegyesületek támogatása. Ha oda jut, akkor nekünk is jusson bérekre.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke minél előbb kérte a minimálbér és a bérminimum emelésének ellentételezését. Az önkormányzatok támogatása és a működéshez szükséges összeg elég távol van egymástól, de nekünk a költségvetést nullára kell kihozni. Ilyen energia áraknál nehéz tervezni. A kistelepüléseken igen NAGY GOND A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA. Ha a NYUGDÍJASOK MUNKAVÁLLALÁSÁT ISMÉT LEHETŐVÉ TENNÉK, akkor enyhülnének a foglalkoztatási gondok, ebben kellene változtatás. Jó lenne – a szakszervezet által is megfogalmazott – távlatot biztosítani a munkavállalóknak.

Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetsége elnöke elmondta, hogy bíztak valamiféle emelésben. "Bíztam, mert olvastam, hogy az állami alkalmazottak béremelésére sor kerül. De kiderül, hogy a posta, a MÁV, a Volánbusz és egyéb állami nagyvállalatoknál lesz emelés. Lelkesedésünk lelohadt, most pedig végképp. Örülünk a 15 százalékos nyugdíjemelésnek, a magánszférában van béremelés, de a KÖZTISZTVISELŐK ÉS KORMÁNYTISZTVISELŐK ÚJRA KIMARADNAK. Ez a helyzet tarthatatlan. Egy bölcsődei vezető 800 ezer Ft-ot keres, a jegyző illetménye – a jogszabályok szerint számolva – 350 ezer Ft, maximum 600 ezer Ft. Ha 100 ezer Ft lenne az illetményalap, akkor a 29 éve nálunk dolgozó felsőfokú végzettségű főtanácsos bére már 320 ezer Ft lenne, miközben a garantált bérminimum közel 300 ezer Ft. Nem kapunk embereket. Azt vártuk, hogy a 15 százalékos inflációval arányos béremelést a kormány biztosítsa. Az önkormányzatoknál már nem lehet vészharangot sem kongatni, mert a harangot is elvitték."

Dr. Bordás Gábor válaszában elmondja, "lehet másként is tervezni a költségvetést, de jelenleg ezek a feltételek, azt a kormány így tervezi. Az állam az adókból működik, ezt a termelő ipar állítja elő és nem az állami dolgozók. Ezért célszerű, ha a külföldi befektetők is megjelennek az országban, az adóversenyben hazánk elég jó. Ez teszi lehetővé a béremelést. Gond az, hogy a magánszektorban van pénz béremelésre, az állami szektorban pedig nincs. A nagy cégeknek euróban számolva kerekítési hiba egy béremelés. Ebből legalább azt a bérszínvonalat fenn tudjuk tartani, amiben vagyunk. A jelenlegi körülmények között ez is eredmény. Az állam sokat tesz a válságban, Németországban az energia áremelkedés terhét a lakosság viseli és az ipart tehermentesíti. Magyarországon a lakosság terheit átvállalta az állam, az ipar terheit pedig nem. Ami fontos, az a rezsicsökkentés, amit egyesek bírálnak, hogy piacellenes. A lakosság 75 százalékának a fogyasztása a rezsihatár alatt van, így nem érzik azt meg, hogy a 2012-es árakhoz képest 10-szeres az energiaár. Ez nem lebecsülendő és ezt korrekciós tényezőként minden bérkövetelésben számításban lehet venni. Meg lehetne csinálni, hogy a rezsikompenzáció 1100 milliárd forintját megszüntetjük és fizetésemelésként szétosztjuk. De ezt senki nem akarja. A szabadság és az ebédidő azért változott, mert a munkahelyen dolgozni kell. Amikor igénylik, akkor engedélyezzük az álláshely módosításokat, és változott a bérgazdálkodás is. Szokás pénzt tartalékolni jutalmazásra, inkább béreket kell emelni, ha marad a bérkeretből. Az országgyűlési köztisztviselők külön bérrendszere kiemelt és csak rájuk vonatkozik. Amúgy én magával az illetményalappal nem értek egyet, a kormányzati igazgatásban nincs is. A diplomás minimálbér az nem old meg semmit, egy középfokú végzettségű munkája is értékes. Az orvosok, mérnökök valóban többet keresnek, mint a kormányhivatali bér. Ez valóban nem egyszerű."

Dr. Dukai Miklós szintén reagált a kérdésekre. "Felmerült, hogy változtassunk az önkormányzatok finanszírozásánál. De tudok jobbat, mint az adóerőképesség és a lakosságszám. Nincs más objektív mutatószám, amely minden önkormányzatra érvényes. De ha van erre más javaslat, erre nyitottak vagyunk. Az önkormányzatnak vannak kötelező és önként vállalt feladatai. A kormány csak a kötelező feladatokat fedezi, ehhez van egy bizonyos létszám rendelve. Ezen felüli feladathoz ne várjanak finanszírozás. Az önkormányzatnak joga van helyi adót kivetni, ebben érdekelt az önkormányzat. A szolidaritás adó arra való, hogy ha egy településen nincs elég bevétel, nem tud megfelelő adót kivetni, akkor a nagyobb települések megsegítik a kisebb településeket a költségvetési rendszeren keresztül. A mértéken persze lehet vitatkozni. Jelzem, hogy a szolidaritási adó rendszerét át fogjuk tekinteni. Az energiakompenzációhoz az adatokat az önkormányzatok adták meg és ez csak az első ütem volt. Néztük a szerződések adatait is. Szerintem a helyi adókat az emberek befizetik, hiszen ha nem teszik, annak következménye van. Megerősítem én is, a rezsicsökkentésen keresztül minden háztartás kap támogatást, ez havi 181 ezer Ft. Ha ez nem lenne, akkor százezrek szabadulnának rá az önkormányzatokra a szociális rendszert terhelve."

Ezután még néhány észrevétel elhangzott az oldalak között a diplomás minimálbérről, a munkába járás költségtérítés várható növeléséről, a közigazgatási munka fontosságáról, a munkavállalók elvárásairól a kormánnyal szemben, a létszámhiányról, a nulla keresetnövelés elfogadhatatlanságáról, a már megvalósult 10 százalékos reálkereset csökkenésről, az állami dolgozók jelentős szerepéről a költségvetési bevételek növelése érdekében, a megélhetés miatti különmunka kényszerű vállalásáról, a jelenlegi rossz bérrendszerekről, az önkormányzatok támogatási rendszeréről, az állam működésének céljáról, a társasági adó mértékéről.

Megegyezés abban a célban volt, hogy a köztisztviselők és a kormánytisztviselők méltányos keresetben részesüljenek. Dr. Bordás Gábor megerősítette, hogy kell béremelés, ez jogos igény, de jelenleg a kormányzat erre nem lát lehetőséget a költségvetésben. A nyugdíjasok ismételt munkában állásával is kell foglalkozni. Várhatóan áprilisban lesz a következő KÉF ülés, ha sikerül forrást találni a béremelésre, erről lesz egyeztetés.

Az ülés legvégén konzultáció folyt az országos igazgatási szünet nyári és téli elrendelésének lehetőségéről és mértékéről.

Dr. Marosi János

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo