Egy másik, kevéssé ismert csapda az áfa-regisztráció. Ha egy külföldi cégnek Magyarországon nincs telephelye, de az áfatörvény teljesítési helyre vonatkozó szabályai alapján itt köteles áfát fizetni, és emiatt regisztráltatja magát, ez a regisztráció önmagában is arra utalhat, hogy a cég „belföldön gazdasági tevékenységet végez”. Ez pedig – teljesen függetlenül attól, hogy keletkezik-e klasszikus értelemben vett telephelye – megalapozhatja a kifizetői minősítést is.

Hasonlóan minősül a foglalkoztatói minőség is. Ha egy külföldi vállalkozás a társadalombiztosítási szabályok szerint foglalkoztatónak minősül – mert például munkavállalóként vagy megbízásos formában alkalmaz magyar magánszemélyt –, ez főszabály szerint kifizetői minőséget is keletkeztet.

Mi történik, ha a cég belecsúszik a kifizetői körbe?

Jó esetben a külföldi kifizető tisztában van a magyar adózási kötelezettségével és annak rendje és módja szerint bejelentkezik a magyar adóhatóságnál. A tapasztalat szerint azonban, a fenti helyzetek sok esetben nem a cég saját felismeréséből, hanem egy utólagos adóellenőrzés kapcsán derülnek ki. Ilyenkor a NAV utólag állapítja meg, hogy a külföldi vállalkozás kifizetőnek minősült, és elmulasztotta a rá vonatkozó kötelezettségeket.

Ennek a felismerésnek jellemzően több, egymásra épülő következménye van. „Egyrészt a cégnek utólag kell teljesítenie mindazt, amit időben elmulasztott: be kell jelentkeznie, meg kell fizetnie az elmaradt adóelőleget és pótlólag be kell nyújtania a hiányzó bevallásokat. Másrészt ehhez társul a késedelmi pótlék, amely a mulasztás időtartamára tekintettel akár évekre visszamenőleg is felhalmozódhat. Harmadrészt a NAV mulasztási bírságot is kiszabhat a bejelentkezési, bevallási kötelezettség elmulasztása miatt, súlyosabb esetben pedig a levonás elmaradása miatt is szankcionálhatja a céget” – magyarázza a Jalsovszky szakértője.