Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a világszervezet fenntartható fejlesztési céljainak teljesüléséhez érdemben hozzájáruljon - tette hozzá. Úgy vélte, meg kell azonban azt is nézni, hogy mely területeken tudna nagyobb eredményt felmutatni az ország, ésszerű költségvállalás mellett.
Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ dokumentumának egyetemes jellegéből adódóan minden országnak van feladata. Hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett az ajánlások megvalósításában, és már most fel tud mutatni jó gyakorlatot, egyebek közt az oktatásban és a vízügyben.
Az ENSZ másfél éve fogadta el az új fenntartható fejlődési keretrendszert, az Agenda 2030-at, amely elsősorban az éhínség és a szegénység felszámolását, a globális felmelegedés megakadályozását, az oktatás és az egészségügyi ellátás mindenkire való kiterjesztését és a nemek közötti egyenlőség elősegítését tűzte ki célul. Itt olvashat róla részletesen.
Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnöke közölte, az üzletemberek is egy inkább úgy gondolják, kötelességük támogatni a fenntarthatóságért tett erőfeszítéseket. Szervezetük öt fontos területen - klímaváltozás, foglalkoztatás, élelmezés, vízfelhasználás, fenntartható életmód - nyújt támogatást konkrét üzleti megoldásokkal.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatója a konferenciát záró előadásában kiemelte, a 2030-ig megfogalmazott célok megvalósításában a fejlett országoknak több teendőjük lenne. Úgy vélte, azok a cégek, amelyek 2030-ban majd a világ GDP-jének a felét előállítják, ma még valószínűleg nem is léteznek, és az akkori munkahelyek harmada is ma még ismeretlen területeken jön majd létre. A KEH igazgatója szerint Magyarországon célirányos szerepvállalásra van szükség, és javasolta, hogy az ország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt.
