Az év első hat hónapjában a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 946 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,9%-kal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1%-kal emelkedett.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 6 hónapjában 196 ezer 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188 ezer 700 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 219 ezer 400 forintot ért el.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 8,2%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkereseti indexe 105,4%, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,9% volt. Átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek a pénzügyi tevékenység (16,3%), ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (13,9%), kereskedelem, javítás (10,3%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (8,9%) gazdasági ágban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) átlagkereset 7,7%-kal nőtt az előző év január-júniushoz képest, a versenyszférában dolgozók alapbére 8,7%-kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 5,8%-kal lett magasabb. Júniusban a bruttó átlagkeresetek 9,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakihoz képest.
Január-júniusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 ezer 800 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 ezer 400 forint, a szellemi foglalkozásúaké 155 ezer 800 forint. A nettó kereset így átlagosan 7,3%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,5%-os, a költségvetési szervezeteket pedig 5,2 %-os növekedés jellemezte.
A 207 ezer 900 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 8,6%-kal volt magasabb az előző év január-júniusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5%-ot tett ki. (Több mint egymillió osztrák, a lakosság 12,6 százaléka van kitéve annak a veszélynek, hogy havi jövedelmét tekintve a 893 eurós szegénységi küszöb alá csúszik.)