Közeleg 2004. május 31. a beszámolók elkészítésének – beleértve a kiegészítő mellékletet és az üzleti jelentést (akiknek a törvény meghatározza) – és leadásának a határideje. Cikkünkben ehhez kapcsolódóan szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy a kiegészítő melléklet általános részén kívül a vállalkozás vagyoni, jövedelmezőségi és pénzügyi helyzetét miként lehet mutatószámokkal illusztrálni. Sok vállalkozás ugyanis nem érzi fontosnak ezeknek az adatoknak a jelentését, csupán kötelességnek. Holott a piac szereplőinek, vállalkozóknak, befektetőknek, hitelezőknek egyre inkább fontos, hogy megbízható adatokkal rendelkezzenek egymásról. A vállalkozáson belül a vezetésnek is információt nyújt döntéseik meghozatalában. A számviteli törvény szerint elkészített kiegészítő melléklet ehhez segítséget nyújt, de a végleges megoldást nem kínálja. Ezek a képzett mutatószámok egy statikus, a vállalkozás egy december 31-i állapotát mutatják be. Nem véletlen például, hogy a hitelintézetek egy kölcsön nyújtása előtt évközi mérleget kérnek.

Többszáz mutató létezik, amelyet természetesen nem lehet és nem is kell a kiegészítő mellékletben leírni, hisz egy jelentős része azonos helyzetet elemez. A mutatószámok kiválasztásánál figyelembe kell venni a vállalkozás méretét, profilját és a mutatók összehasonlíthatóságát. A kiválasztott mutatószámoknak a cég vagyoni, pénzügyi, és jövedelmezőségi helyzetét kell, hogy bemutassa, elemezze.


Vagyoni helyzet mutatói

A vállalkozás vagyoni helyzetét a beszámoló mérlege mutatja be, tehát a mérlegből kell a számításokat elvégezni:

a./ a mérlegben vertikálisan elhelyezkedő adatokból számíthatunk

eszközcsoport x 100 vagy forráscsoport x 100

összes eszköz                    összes forrás


Az egyes csoportok kiválasztásánál figyelemmel kell lennünk azok meghatározó értékére. Az eladósodottság fokának meghatározásához jól használható mutató a saját tőke és az idegen tőke aránya, illetve a saját tőke, vagy az idegen tőke aránya az összes forráshoz viszonyítva.


b./ a mérlegben horizontálisan elhelyezkedő adatokból számíthatunk

A lényege ezen mutatóknak, hogy a beszámoló mérlegének adatait keresztirányba viszonyítjuk egymáshoz. Egy fontos arányszám a saját tőke és a befektetett eszköz arányának a meghatározása.

Jövedelmezőségi mutatók

A vállalkozás jövedelmezőségét a beszámoló mérlege és eredmény-kimutatásának adataiból lehet számítani. A jövedelmezőségi mutatószámok kiválasztásánál az alábbi területekre kell figyelemmel lenni:
- a vállalkozás által felhasznált erőforrás,
- a tulajdonosok befektetése,
- árbevétel, költség-ráfordítás.

A mutatók kiválasztásánál szem előtt kell tartani, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, vagy a pénzügyi műveletek eredménye, illetve rendkívüli eredménye tartalmaz lényeges értékeket. Ha a pénzügyi műveletek, illetve rendkívüli eredmény elhanyagolható értéket mutat, akkor az üzemi tevékenység eredményéből értékelhető információkat kaphatunk. Arra azonban vigyázzunk, hogy léteznek olyan mutatószámok, amelyek nem értelmezhetők, vagy hasznos információt nem tartalmazó eredményeket adnak a számítás során.

Pénzügyi helyzet mutatói

Ezt másképpen likviditási mutatóknak is szoktuk nevezni, melyet három csoportba lehet sorolni.

a./ a forgóeszköz fajták és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya

b./ eszközök és források likviditási sorrend szerinti vizsgálata

c./ forgási sebesség vizsgálata

A kiegészitő mellékletben az első és a harmadik csoportba tartozó mutatószámok bemutatása véleményem szerint nélkülözhetetlen. Néhány példát említenék:

Pénzeszközök Befektetett eszköz Eszközfajtax365

Rövid lejáratú kötelezettségek Saját tőke Nettó árbevétel


Szállítók

Anyagjellegű ráfordítások


A mutatószámok kiválasztásánál nem a teljességre törekedtünk, inkább arra szeretnénk rámutatni, hogy az adatok kiválasztásuknál, elemzésénél és egymással történő összehasonlításánál mire kell figyelni.