A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg. 

A torinói Collegio Carlo Alberto és a mannheimi ZEW egyetem közgazdászai közös vizsgálatukban azt találták, hogy akár évi 100 millió fontos - több mint 39,5 millió forintos - bevételnövekedést hozhat egy településnek, ha a wikipédiás oldalukon szerepel néhány rendesen megírt bekezdés, valamint pár szép, hangulatos fotó. A kutatás eredményeit a The Guardian ismertette.

A kísérlet során a kutatók véletlenszerűen kiválasztottak több várost Spanyolországban, melyek Wikipédia-oldalain aztán célzott javításokat eszközöltek. Egyszerűen csak írtak pár bekezdést a települések történetéről és látnivalóiról, valamint nagyfelbontású képeket töltöttek fel hozzájuk. Mindez ráadásul semmiféle valódi szakértelmet nem kívánt, egyszerűen csak lefordították a városok spanyol nyelvű oldalain szereplő szövegeket németre, franciára, olaszra és hollandra.

Ezeknek az apró lépéseknek azonban azonnali és nagy hatása volt: két plusz bekezdés és egy plusz fotó kerekítve 9 százalékkal dobta meg a városban eltöltött vendégéjszakák számát a szerkesztéseket követő turisztikai szezonban. De egyes esetekben ennél is nagyobb ugrást regisztráltak: azok a városok, melyek Wikipédia-oldalán eredetileg alig volt valami, a bővítés után a korábbihoz képest a harmadával több látogatásnak örvendhettek.

"Ha mindezt kiterjesztjük a teljes turizmusra, óriási lesz a hatása. Eurómilliárdokban mérhető lökésről beszélünk"

- írták a tanulmány szerzői, akik azt a kérdést is feltették, hogy ha ekkora a hatás, akkor a lelkes önkéntesek helyett a városok miért nem frissítgetik az idegen nyelvű Wikipédia-oldalaikat maguk. Erre persze az adekvát válasz az lenne, hogy azért nem, mert eddig nem tudták, hogy ez ilyen fontos lehet.

A kísérlet holland része azonban azt is megmutatja, mik a közösségi, online enciklopédia határai. Majdnem az összes holland nyelvű bővítést leszedték ugyanis 24 órán belül. A holland Wikipédia egyik szenior szerkesztője kiszúrta a kísérletet, és elérte, hogy minden jövőbeli szerkesztést letiltsanak, melyet a kutatócsoport eszközölne. Ennek az volt az oka, hogy a kereskedelmi célú szerkesztés nem megengedett a szájton, márpedig a profilok ráncfelvarrását a holland szerkesztők ilyen eljárásnak ítélték. A kutatók így csak a maradék három nyelv bővítéseinek hatásaival foglalkozhattak.

A mindenható webszájt

A tanulmány szerzői megjegyzik: nem ez az első bizonyíték arra, hogy a Wikipédia befolyásolási képességei túlzottak. Mint említik, egy korábbi vizsgálat szerint, ha új tudományos tartalmakkal bővítik a közösségi enciklopédiát, az "tudományos folyóiratokban megjelenő, kapcsolódó témájú cikkek százaiban okoz változást." A Wikipédiát tehát még a tudósok, kutatók is folyamatosan nézik, és gyakran idézik munkáikban ugyanazokat a tanulmányokat, melyeket adott wikipédiás bejegyzésekben látnak.

A Wikipédia erejével azonban vissza is lehet élni. Augusztusban derült ki, hogy egy amerikai tinédzser, aki 12 évesen kezdte el szerkeszteni az oldalt, és idővel a skót verzió egyik fő szerkesztőjévé lépett elő, valójában nem is beszéli a skót gael nyelvet. Egész cikkeket írt pedig a skót Wikipédiára, egyszerűen úgy, hogy a bejegyzés angol verziójában kicserélte a szavakat azok direkt gael megfelelőjére - ebből aztán sorra nyelvtanilag értelmetlen mondatok jöttek ki. Aki végül feljelentette az amerikai szerkesztőt, azt mondta, elképzelhető, hogy a tinédzser több kárt okozott a skótok nyelvének, mint bárki más a történelem során.

(The Guardian)