Újabb szakaszba léptek a több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások, amelyeket az Európai Bizottság indított, mert úgy véli, hogy a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.
A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.
A bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.
Az EB arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.
Lázár János a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott az ügy kapcsán: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz.
Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, a testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket. Az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt is - jelentették be az európai uniós végrehajtó testület sajtótájékoztatóján Brüsszelben az MTI közlése szerint.
A brüsszeli bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben arra sürgette a kormányt, hogy hozza összhangba az egyenlő bánásmódra és az oktatásra vonatkozó jogszabályait, valamint oktatáspolitikájának gyakorlati végrehajtását a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai alapú oktatási diszkriminációt.
A bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, amelyek következtében - megállapítása szerint - a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.
