A következő három évben is biztosan folytatódnak a Start programok, amelyek a pályakezdők, a kismamák és az ötven év felettiek munkába állását segítik. A program, a TÁMOP keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg, 2007. július 1. és 2010. december 31. között 43 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre a célra.
A Startnak mára már három ága lett, először, még 2005 októberében a fiatalokat segítő Start program rajtolt. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint azóta 55 ezer pályakezdő igényelte ezt a fajta támogatási formát (már az első két hónapban nyolcezer igénylés volt), melynek köszönhetően a munkába állás első két évében foglalkoztatási járulék-kedvezményt kaptak a munkáltatók (első év 15 százalék járulék, második év 25 százalék járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség).
"Már maguk a számok is azt bizonyítják, hogy a program, melynek kimunkálását az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is végigkísérte, sikeres volt" - nyilatkozta a Piac és Profitnak Szűcs György, a szervezet elnöke. A program azért is fontos szerinte, mivel a pályázatok során gyakran csak a vállalatok műszaki felszereltségének modernizálását támogatják, ami pozitív dolog, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy növekedjen a foglalkoztatás. "Ehhez az is kell, hogy a munkások megfelelő szakképzésben részesüljenek, akár öregebb korukban is" - állítja az IPOSZ vezér.
Nehéz helyzetben az idősek
Ennek támogatására jött létre idén július elsejétől a Start Extra program, aminek köszönhetően a tartósan munkakereső, ötven évnél idősebb korosztály is kap egy lehetőséget. Erre igen nagy szükség van Szűcs György szerint is, hiszen az ő betanítatásuk tart általában a legtovább és további gond a számukra, hogy a munkáltatók, amennyiben lehetséges, inkább a fiatalokat veszik fel, pedig az elnök szerint nem mindig ők jelenthetik az ideális megoldást a cégeknek.
Az ötven év felettieknél van egy másik probléma is, mégpedig hogy sokszor már ők maguk sem hisznek a sikeres munkavállalásban, ezért is indították el a Senior Foglalkoztatási Szövetséget. Az új szervezet deklarált célja, hogy ezen változtatni tudjon, és úgymond kedvet csináljanak az idősek között a munkavállalására. Ennek megfelelően a három támogatási forma közül ez döcög a leginkább a szövetségi elnök szerint, itt lenne szükség a leginkább a javuló tendenciákra. Ezzel szemben egy tanulmány szerint az ötven év felettiek egy jelentős és egyre növekvő vásárlóerővel rendelkező csoport.
Ennél tehát sikeresebb volt a Start Plusz program, amellyel a gyes, gyed, gyet megszűnését követő egy éven belül ismét dolgozni akaró kismamák munkába állását támogatják. "Ez, a mai igen súlyos demográfiai helyzetben, amikor folyamatosan csökken a népesség nagyon fontos program, hiszen éppen azokat támogatja, akik áldozatokat hoznak az ilyen jellegű problémák megoldására" - állítja Szűcs György. Ennek a programnak a sikerességét jelzi, hogy nemrég már elérték az ezres határt is.
#page#
Több százezres megtakarítás
A munkáltatót érintő kedvezmény mindkét program esetén jelentős, hiszen például a munkaadó két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás (ez most 1950 Ft) megfizetése alól. További kedvezmény, hogy a Start Plusz programban résztvevők után a munkaadó az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. (Ez például a minimálbér másfélszeresét, vagyis 98.250 forintos havi munkabért feltételezve két év elteltével összesen több, mint 320 ezer forintos megtakarítást jelent egy cégnek egyetlen munkavállaló alkalmazása nyomán.)
A Start Extra program még ennél is kedvezőbb, hiszen az első évben a munkaadó teljes mértékben mentesül a közterhek megfizetése alól, a második esztendőben pedig a bruttó kereset után mindössze 15 százalék közterhet kell fizetnie. (Ez 98.250 forintos havi munkabért feltételezve egy fő két éves alkalmazása esetén több, mint 620 ezer forint megtakarítást jelent a cégnek.)
Segélyek helyett szakképzés
Természetesen nem minden szép és jó, így több dolgon is változtatna az IPOSZ. Talán a legfontosabb, hogy az elnök szerint szorosabb együttműködés lenne szükséges az állam, a civil és a vállalkozói szféra között, mivel így amellett, hogy a cégek jobban fel tudnának készülni a pályázatokra, jobban le lehetne követni, hogy az adott területen milyen munkahelyekre van igény, így milyen szakképzéseket lenne érdemes folytatni. "Ez igen fontos, mivel így lehet elérni, hogy tényleg értéket tudjanak termelni és ne fölöslegesen képezzék ki a leendő munkavállalókat." - állítja Szűcs György
"Ugyancsak fontos változtatás lenne, ha nemcsak a nyolc órás, teljes munkaidőt támogatnák, hiszen el kell fogadni, hogy a cégek gyakran pénzhiányban szenvednek, így sokszor csak részmunkaidőben, távmunkában, vagy esetleg alkalmi munkában tudnának munkásokat alkalmazni" - emelte ki a vezető. Ide tartozik, hogy ennek megfelelően változtatni kellene az állami szervezetek hozzáállásán is, hiszen Szűcs György szerint gyakori probléma, hogyha egy cég csak részmunkaidőben alkalmaz valakit, akkor rögtön csalásra gondolnak. "Márpedig el kellene hinniük, hogy a vállalatoknak is az az érdeke, hogy tisztán dolgozhassanak" - emelte ki az IPOSZ elnöke.
Ennek megfelelően a Start programnak jelentős szerepe lehet a gazdaság kifehérítésében, hiszen most már nem kell feketén dolgoztatni azért, hogy kevesebb legyen az adott cég kiadása. "Márpedig ez igen fontos, hiszen a megszorítások és az egyre inkább éleződő gazdasági verseny miatt sokszor ettől sem riadnak vissza a vállalatok" - állítja Szűcs György.
"A kifehérítésben az is segíthetne, ha jelentősen szigorítanák a munkanélküliek segélyhez jutását, hiszen nem csak az okoz problémát, hogy egy vállalkozó nem jelenti be a munkatársait, hanem az is, hogy a lehetséges munkavállaló inkább nem megy el dolgozni, mert a segélyekkel több pénzt vinne haza, mint az adók levonása után a béréből" - közölte az elnök. Éppen ezért szerinte segély helyett inkább a képzéseket kellene támogatni, amivel amellett, hogy elkerülhető lenne az előbb említett probléma, még szakképzet réteget is kapna az ország.
