Az IMF-hitelmegállapodás jelentősége kettős: szolgálhatja az államadósság átstrukturálását, másrészt a magyar államnak megfelelő kondíciókat ad arra, hogy olyan donor szervezetektől szerezzen forrásokat a gazdaság támogatására, mint az EBRD, az IFC vagy az Európai Beruházási Bank - közölte Felcsuti Péter. E forrásokat a magyar állam azután továbbadhatná a kereskedelmi bankoknak, hogy azok javítsák a gazdaság likviditási és forráshelyzetét.
A Magyar Bankszövetség, illetve a tagbankok folyamatosan egyeztetnek arról a tervezett tőkejuttatásról, illetve garanciaalapról, amelyet a pénzügyi kormányzat csütörtökön jelentett be. A konkrét feltételeket még nem tisztázták, azok várhatóan a jövő héten kerülhetnek napvilágra - tette hozzá, majd aláhúzta, hogy a fokozódó forráshiányt a hitelezés fenntartására önmagukban sem a bankok, sem a lízingcégek nem tudják megoldani, ezért van szükség az állami segítségre.
Téveszmékkel találkozunk mindenhol
A bankszövetség elnöke szerint a világméretű pénzügyi válság bebizonyította, hogy csődöt mondtak azok a kockázatkezelő rendszerek, amelyeket még a 80-as évek végén az észak-amerikai befektetési bankok fejlesztettek ki, és amelyek a kockázatkezelés tekintetében a Basel-II. szabályok alapjául szolgáltak.
Az is beigazolódott, hogy az új nemzetközi pénzügyi szabványok (angol rövidítéssel az IFRS-előírások) a válság idején alkalmatlanok a banki eszközök értékének tényleges leírására. Az IFRS ugyanis időről időre azt követeli meg az adott hitelintézetektől, hogy értékeljék, milyen piaci áron lehetne az adott időpontban likvidálni eszközeiket, ez az előírás egy zuhanó piacon azonban felerősíti a negatív folyamatokat, végső soron még inkább leértékeli a mérlegben a banki eszközöket.
Hamis az a kép is, amit számos külföldi nagy hitelminősítő, illetve befektetőház ró fel a magyar gazdaságnak, miszerint túl nagy az ország devizaadóssága. Ennek a devizaadósságnak csak egyharmada a kormány devizatartozása, a döntő részt, kétharmadot a magánszektor, azon belül is a vállalkozások, a bankok mondhatják magukénak, illetve a lakosság.
"Ha esetleg egy magyarországi bank csődbe menne, az csak úgy fordulhatna elő, ha az anyabankja, azaz valamely tőkeerős nyugat-európai vagy amerikai pénzintézet előzőleg csődöt jelentene be, a magyar bankrendszer tagjainak több mint 80 százaléka ugyanis tőkeerős, európai vagy amerikai hitelintézeti csoport kezében van" - hangoztatta a bankszövetség elnöke.
Jó kezdet után visszaesést várnak
Az idei első háromnegyed éves összegzések még a piac bővüléséről tanúskodnak, a finanszírozott összeg 935 milliárd forint volt, ez 8 százalékos piacbővülés a tavalyi hasonló időszakhoz képest - közölte Mészáros György, a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Aláhúzta azonban, hogy a pénzügyi válság csak napjainkban kezdi elérni a reálszférát, a lízingszövetség tagvállalatainak összesített adatai az idei utolsó negyedévben majd bizonyára a lízingfinanszírozás mérséklődéséről adnak tanúbizonyságot. A gépjármű-finanszírozás már most visszaesett, a személygépkocsik tekintetében a finanszírozott összeg 2,5 százalékkal, a szerződésszámokat tekintve 6,5 százalékkal csökkent az idei első háromnegyed évben a tavalyi bázishoz képest.
Egy érdekes számsort is bemutatott: 2004-ben kiugróan sok, 210 ezer új személygépkocsit adtak el Magyarországon lízingfinanszírozással. Ha ezt száznak vesszük alapul, akkor 2008-ban az optimista prognózis szerint is ennek csupán 76 százalékára esik vissza a finanszírozás, jövőre pedig 70 százalékra vagy az alá csökken.
A személyautók vonatkozásában a flottafinanszírozás azonban örvendetesen nő, e nélkül az új autók finanszírozása még jobban visszaesett volna. Az is szembeötlő, hogy a lízingcégek esetében a tényleges pénzügyi lízing érvényesítése visszaszorulóban van. A gépjárművek finanszírozásában már 53 százalékot ural a hitelből történő finanszírozás, míg a pénzügyi lízing már csak 47 százalékot képvisel, és várhatóan a jövőben is zsugorodik az aránya.