Áprilisban az Egyesült Államokból 9,0 százalékkal, az ASEAN-országokból 5,0 százalékkal és az EU-ból 2,5 százalékkal importált többet Kína.

Januártól áprilisig az import 3,2 százalékkal nőtt. Az automatikus adatfeldolgozó berendezések behozatala 49,9 százalékkal ugrott meg, míg az integrált áramkörök és a csúcstechnológiai termékkategória behozatala 11,9, illetve 11,5 százalékkal emelkedett.

A kínai export a javuló globális növekedési kilátásoknak köszönhetően nőtt, az import pedig Peking a belföldi kereslet növelését támogató monetáris és fiskális intézkedések hatására. Az OECD nemrégiben 2,9 százalékról 3,1 százalékra emelte az idei globális GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Egyesült Államok után a második legnagyobb nemzetgazdaság az első negyedévben a vártnál nagyobb növekedést ért el. A kínai kormány az idei évre öt százalék körüli gazdasági növekedési célt tűzött ki, amit viszont sok elemző szerint további ösztönzők nélkül nehéz lesz elérni.

Az import növekedéséhez a keresletösztönzés mellett hozzájárult a kínai vállalatok felfokozott nyersanyagbeszerzése is. A cégek ugyanis áremelkedésre számítanak a nyersanyagpiacon. Kína áprilisban 45,25 millió tonna szenet importált, tizenegy százalékkal többet, mint egy évvel korábban. (MTI)