Nagyot szív a FIFA, nagyot hasít az UEFA

Több csapat, több meccs, több eladott jegy, nagyobb szponzori pénzek. Míg a FIFA reputációját és szponzori ügyleteinek jövőjét bizonytalanság övezi, az UEFA garantáltan több pénzt fog keresni az Eb-vel, mint a korábbi bajnokságaival. És ez nem az inflációnak köszönhető. Jól választottak helyszínt: Franciaországot szeretik a szponzormárkák

2016. június 19.

Piac&Profit

Az Eb kitört az örök második szerepéből, és nagyobbat durrant, mint a vb. Ehhez persze Blatter, Platini és társai botránya is kellett a FIFA-nál. Meg egy kis bővítés.

A 2016. június 10-én kezdődött Európa-bajnokság a legnagyobb méretű megmozdulás az eseményt rendező szervezet, az UEFA történetében. Soha eddig ennyi csapatot nem látott vendégül egy bajnokságban és ennyi városban, mint idén: 24 ország csapata verseng, aminek következtében több meccset tartanak, és több jegyet is lehet értékesíteni. Vagyis szép bevételt könyvelhetnek el a szurkolóktól befolyó pénzekből: az Eb-re idén 2,5 millió jegyet értékesítenek, egymillióval többet, mint 2012-ben. (Ez a 24 csapatnyi mezőny persze még mindig jóval kisebb volumen, mint a FIFA égisze alatt futó vb-é: a Brazíliában 2014-es vb-n 32 csapat mérkőzött meg.)

Minden bevételi forrás nőtt

A televíziós közvetítési jogokért 1,05 milliárd eurót kasszíroz be az UEFA, ami 25 százalékos növekedést mutat a tévés jogok 2012-es értékesítéséhez képest. Ez azért is rendhagyó, mert Olaszország és Spanyolország nem volt hajlandó a meghirdetett magas áron megvenni a közvetítési díjakat. A tévés jogdíjbevétel közel 75 százaléka az eurózónából jön.

Július 10-ig várhatóan 300 milliós nézőszámot produkál majd az Eb. (Ez soknak tűnik, de összehasonlításképpen jó tudni: az amerikai futballbajnokság, a Super Bowl 110 millió szempárt vonzott.)

A szponzori ügyletek is megugrottak idén, méghozzá nem is kis mértékben: 40 százalékkal többet, azaz 450 millió eurót fizettek a brandek, hogy márkaneveiket népszerűsíthessék.

26 milliót kapnak fejenként az Eb-ért a magyarok

Utánanéztünk, mennyi pénz üti a markát a nemzeti labdarúgó szövetségeknek a FIFA világbajnoksága és az UEFA Európa-bajnoksága után. A magyar játékosok akár 26 millió forintot is kaphatnak. És még többet, ha újra nyernek.

Ez azért is rendhagyó, mert a FIFA-botrány miatt a márkák és a sportszövetségek is megszigorították benső előírásaikat a céges ajándékok adásával és elfogadásával kapcsolatban, s ez csökkentette a márkák költekezési kedvét a sporteseményeken. Elemzők annak tudják be a szponzori bevétel emelkedését, hogy a négyévente megtartott Eb-t 1996 óta először rendezik Európa egyik legnagyobb nemzetgazdaságában. (1996-ban Anglia volt a vendéglátó ország, utána Belgium és Hollandia közösen, majd Portugália, Ausztria és Svájc, Lengyelország és Ukrajna.)

A legnagyobb szponzori pénzt a dán Carlsberg sörgyár adja: 80 millió eurót költ az Eb-s megjelenésre. Biztos jól kiszámolták, hogy megéri-e nekik. Elvégre ha a FIFA-vb-re kacsintunk, azt látjuk, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban megrendezett vb-n 750 ezer liter sört csúsztattak le gigájukon a szurkolók a stadionokban. (És 390 600 hot-dogot csámcsogtak el.)

Az UEFA összesen 2 milliárd eurós (2,2 milliárd dolláros) bevételt vár az Eb-től. Négy éve, amikor Lengyelország és Ukrajna adtak otthon a játékoknak 16 csapat mérkőzéseihez, 1,4 milliárd eurós bevételt könyvelt el az UEFA.

Forrás: Reuters, CNNMoney, Bloomberg