Diplomáciai szinten a Dánia melletti kiállásként megszervezett márciusi, oslói Nordic-Canadian csúcstalálkozó (amelyet évente visszatérő fórummá intézményesítettek), valamint a májusi közös szövetségesi nyilatkozat egyértelmű határvonalat húzott európai, illetve kanadai részről az Egyesült Államok egyoldalú ambícióival szemben.
Az északi-sarki biztonsági rend szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között a januári krízis óta intenzív, háromoldalú egyeztetések zajlanak:
Munkacsoport: A külügyminiszterek január 14-i megállapodása alapján dedikált diplomáciai munkacsoport kezeli az amerikai biztonsági aggályokat.
Új bázisok: A Dániával folytatott tárgyalások során az amerikai fél célkitűzése, hogy három új katonai bázist nyithasson meg a sziget déli részén.
Átfogó megállapodás elfogadása: A felek arra törekednek, hogy a tárgyalássorozatot még 2026 vége előtt egy átfogó egyezménnyel zárják le.
Intézményi vákuum és átalakulás
Az Arktisz Tanács, az északi-sarkvidéki országok legfontosabb egyeztető fórumának működése 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után befagyott, az orosz és nyugati fél közötti diplomácia elhidegülés miatt. Az intézmény működésének mélyrepülése 2026 eddigi hónapjaiban, január és július közötti időszakban is fennállt, és tükrözte a feszült geopolitikai valóságot a felek között. Az éppen dán elnökség alatt álló Arktisz Tanácsban a magas szintű egyeztetések az ukrajnai és közel-keleti háborúk miatt ismét teljesen befagytak, a munkacsoportok csak virtuálisan, illetve alacsonyabb diplomáciai szinteken, korlátozottan működnek. Ez az intézményi vákuum kényszerítette ki, hogy az északi-sarki szereplők a formális fórumok helyett közvetlen védelmi tömbökbe tömörüljenek. Emellett az Arktisz militarizálódását jelzi a májusi közös nyugati, amerikai–északi (Nordic-US) biztonságpolitikai nyilatkozat, valamint az, hogy Svédország júniusban bemutatott új Arktisz-stratégiáját. Utóbbi már nyíltan a 2027-es soros elnökségére és a védelmi koordináció fokozására készül a nyugat és az orosz-kínai tengely közötti új törésvonal mentén. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
