Teljesen érthető, sőt ígéretes a kormányzat azon törekvése, hogy felülvizsgálja és újraszabályozza a vendégmunkások helyzetét és munkavállalásuk feltételeit. Ugyanígy régóta aktuális a hazai munkaerőtartalékok mobilizálása is, itt már nagyon hosszú évek óta nem volt érdemi előrelépés. Mindig mindenen van mit javítani, különösen egy ilyen gazdaságilag és társadalmi szempontból is kényes és fontos területen ‒ mutatott rá a rendelet kapcsán a helyzetre Horváth Tamás, az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző, a Menton Jobs vezetője.

Azok, akik napi szinten foglalkoznak ezzel, legyenek bár munkaerőkölcsönzők vagy foglalkoztatók, jól látják az eddigi szabályozás gyengéit és erősségeit is. Látni kell, hogy korábban is a régió legszigorúbb szabályozása volt érvényben Magyarországon, heti rendszerességű ellenőrzésekkel. A korábbi előírások alapján nagyjából 15 kölcsönző és 20-30, a nemzetgazdaság szempontjából fontos nagyvállalat hozhatott be embereket a megnevezett országokból, így a joghatóság is koncentráltan tudott kiadni engedélyeket, fókuszálni tudta erőforrásait. Ennek liberalizációján érdemes gondolkodni, miközben mind a gazdaság, mind a nemzetbiztonság szempontjából érdemes fenntartani a jogosultakkal szembeni magas elvárásokat. Szintén felülvizsgálatot igényelhet az engedélyezett országok listája, és tény, hogy a különböző országokból, kultúrákból érkezett emberek nem egyforma sikerrel illeszkednek be a magyarországi közösségekbe.

Mindezzel kapcsolatban rengeteg tapasztalat gyűlt össze a kölcsönzőcégeknél, ide értve a vízumügyintézést, a szállásolást, az előszűrést, a beilleszkedéshez szükséges folyamatos támogatást, kultúrák közötti közvetítő szerepet is ‒ hívta fel a figyelmet Horváth Tamás. A magas hozzáadott értéket mi sem igazolja jobban, minthogy az itthon működő nagyvállalatok, bár saját hatáskörben is toborozhattak volna munkaerőt, mégis kölcsönzőket vettek igénybe például az ukrán vagy szerb vendégmunkások toborzásához, és ez az ázsiai munkavállalókra fokozottan igaz lesz.