Harza Kinga a plázastop szabályozás hatásairól beszélt, amely külön engedélyhez köti a 400 négyzetméter feletti kereskedelmi fejlesztéseket, valamint 2025. szeptembere óta a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek üzemeltetését tulajdonos- és bérlőváltás esetén. Figyelmeztetett arra, hogy a szabályozás egyre szélesebb alkalmazási köre növeli a befektetők és tulajdonosok szabályozási kockázatait. Kitért továbbá Budapest rövid távú lakáskiadási moratóriumára is, amely 2027-ig befagyasztja az új Airbnb-jellegű regisztrációkat, és a kereslet egy részét a hotelek és a szolgáltatott apartmanok felé terelheti.
Dr. Novák Zoltán partner a szellemi tulajdon védelmére és Magyarország Egységes Szabadalmi Bírósághoz (UPC) való viszonyára fókuszált. Bár Magyarország aláírta, de még nem ratifikálta a UPC-megállapodást, szerinte az új kormány alkotmányozó többsége újra napirendre veheti a kérdést. A rendszerhez való csatlakozás nagyobb rugalmasságot biztosítana a befektetők számára a szabadalmi jogérvényesítés terén, és erősítené Magyarország vonzerejét az innováció-vezérelt iparágak számára.
Kopasz János Magyarország adatvezérelt gazdaságban betöltött szerepét és az EU digitális szabályozását elemezte. Bár az olyan alapvető szabályok, mint a GDPR vagy a NIS2 uniós szintről érkeznek, hangsúlyozta, hogy a befektetők számára a kiszámítható végrehajtás és a gyakorlati iránymutatás a legfontosabb. Szerinte Magyarország ipari bázisa és a megosztott szolgáltató központok (SSC-k) aktív jelenléte erős alapot teremthet az AI-, kiberbiztonsági és digitális befektetések számára, amennyiben a szabályozás átláthatóbbá és stabilabbá válik.
