Sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, a banki rendszerbe történő belépésre szolgáló adatait. Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert (az adott bank honlapján is feltüntetett) banki ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, mégis – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – fenyegető hangnemet használ.

Ha egy ügyfél mégis küldött pénzt a csalóknak, átadta adatait vagy letöltött egy kémprogramot, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának (az összeg esetleges visszaszerzése érdekében) és a rendőrségnek. Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.

A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére 10 állami intézmény, köztük az MNB és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak, továbbá elemzik a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére. Az együttműködő hatóságok lépéseket tesznek a hívószám-hamisítás megelőzése érdekében is. Érdemes felkeresni az MNB Pénzügyi Navigátor weboldalának digitális biztonsággal kapcsolatos oldalát is, amelyen hasznos információkat találhatók a témában. (Magyar Nemzeti Bank)