Balázs László, a Magyarországi Volksbank elnök-vezérigazgatója szerint a devizehitelek kapcsán annak a nyitott pozíciónak a részbeni megoldását, amiben a bankok már régóta ültek, mintegy 3 hónap alatt kell a pénzintézeteknek végrehajtani, ez a bankrendszer idei üzemi eredményének mintegy 70 százalékát érintheti. A verseny azonban mindenképpen erősödni fog a jövőben - emelte ki.
Fotó: sxc
Kozma András, a Commerzbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a kérdés az, a tulajdonosok meddig tolerálják azt, hogy a magyarországi leánybankjuk enyhe lejtmenetben működik, mert nem lehet sokáig tompított üzletmenettel dolgozni. (Bár maradnak, korábban több bank is úgy nyilatkozott, hogy a kiszámíthatatlan politika miatt a közeljövőben tervezett fejlesztéseket, munkahelyteremtő beruházásokat biztosan nem Magyarországon végzik el. Mindezek ellenére a bankszektor az első félévben 161,7 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el - szerk.)
Nem mindegy, kit választunk
A bankszektor a válság kitörése után érezhetően csökkentette a hitelkihelyezését, többek között a kedvezőtlen gazdasági környezet, a romló hitel-porfólió, a megemelkedő forrásköltségek és hitelkamatok, valamint a szigorúbb hitel-elbírálási szabályok következtében. Az érme másik oldalán viszont - a kínálati oldal visszahúzódása mellett - ott volt a gyér kereslet is, a vállalatok ugyanis a friss beruházások és fejlesztések helyett inkább arra koncentráltak, hogy a működőképességüket fenn tudják tartani a recesszió közepette is. A rövid lejáratú finanszírozás, tehát az éven belüli termékek iránt természetesen nőtt a kereslet, hiszen a cégek például a forgóeszközeik finanszírozását klasszikusan így próbálták megoldani. A hitelkereslet tehát eltolódott a rövidebb lejáratok felé, miközben a beruházási aktivitás visszaesett. A vállalati hitelportfoliók a válság alatt romlottak, legalább is ez derül ki a PSZÁF adataiból. (Megduplázódott a privát banki ügyfelek száma és az ágazat által kezelt vagyon nagysága 2006 és 2010 között, de sokan - becslések szerint még egyszer ennyien - még nem találták meg az utat a szolgáltatáshoz.)
Kis- és középvállalkozóként azonban hiába vagyunk hitelképesek, az sem mindegy, hogy egy banki szolgáltatás igénybevételéhez melyik pénzintézetnél tesszük le a voksunkat. Az egyes bankok ugyanis eltérő módon számolják fel bizonyos szolgáltatások költségeit, így a kevésbé körültekintő kkv-k akár hétszeresen is ráfizethetnek - derül ki a Clarté Consulting, bankpiaci elemző és tanácsadó cég kutatása tizenhét magyarországi bank, kis- és középvállalati termékkínálatának vizsgálatából. A bankolásnál is jelentős különbségek lehetnek, például egy középméretű gyártó és kereskedő cég akár havi 150 ezer forintot is ráfizethet rossz bank választásával, míg egy beruházó kkv 800 ezer forintot is bukhat. Jó hír a kiskereskedelmi boltoknak, hogy ők a felmérés szerint maximum 18 ezer forintot bukhatnak a havi bankolással.
Ugyancsak jelentős eltérés lehet a számlavezetési és tranzakciós díjak között: a középméretű gyártó és kereskedő cégeknél a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb ajánlat között az eltérés háromszoros, a kiskereskedelmi boltoknál hétszeres, a nagy forgalmú kereskedőcégeknél, a beruházó kkv-knál és az ügyvédi, közjegyzői, illetve könyvelő irodáknál négyszeres eltérést tapasztalt a Clarté Consulting. (Egy nyári felmérés szerint a magyar bankrendszer a leggyengébb a közép-európai négyek - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - bankrendszerei közül.)
