Az adójóváírásról a nyilatkozattételnek van egy hivatalos formája, mely a Magyar Közlöny 2003. évi 149. számában jelent meg, de az APEH www.APEH.hu honlapjáról is letölthető.
A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9.000 forint, feltéve, hogy a magánszemély elszámolt éves összes jövedelme az 1.350.000 forint jogosultsági határt nem érheti el. Ha a magánszemély éves összjövedelem a 720.000 forintot nem éri el, amely a kiegészítő jogosultsági határ, jogosultsági hónaponként a 9.000 forint adójóváíráson felül 540 forint kiegészítő adójóváírás illeti meg.

A kiegészítő adójóváírás figyelembevételének a havi adóelőleg levonása során három feltétele van:
1. Kérni kell az adójóváírás (9.000 Ft/hó) figyelembevételét, mivel a kiegészítő adójóváírás önmagában nem jár.
2. A havi bérjövedelemnek 50 és 60 ezer forint közé kell esnie.
Az év során kifizetett bérjövedelmek halmozott összege nem érheti el a kiegészítő jogosultsági határt, ami most 720 ezer forint.

A fentiek értelmezéséből kiderül, hogy téves az a jogértelmezés, ha a magánszemély a nyilatkozatában csak az adójóváírást húzza alá, mert akkor nem jár neki a kiegészítő adójóváírás. A problémák elkerülése végett javasoljuk mindenkinek, hogy a nyilatkozattétel kitöltésekor mindkét részt húzza alá.

Az adójóváírás (9 ezer forint) jogosultsági határa 1.350 ezer forint, tehát addig, amíg az éves göngyölített jövedelme nem éri el a jogosultsági határt, addig az adójóváírás jár. Ez azt jelenti, hogy akár a havi 350 ezer forint jövedelmű magánszemély is kérheti az adójóváírást, mivel március hónapig még nem haladja meg a jogosultsági határt (3x350 ezer=1.050 ezer forint), de 2004. április hónaptól viszont akkor sem jár az adójóváírás, ha nyilatkozott a magánszemély, mivel (4x350 ezer forint=1.400 ezer forint) ebben a hónapban az összjövedelme már meghaladta a jogosultsági határt. Az elszámolt adójóváírást nem kell visszafizetnie, ezt a 2005. évi adóbevallásában kell majd rendezni.

A fenti példát figyelembe véve hangsúlyozni kell, hogy nyilatkozattételre már a januári hónapban szükség lett volna, mert aki ezt elmulasztotta, akkor az évből eltelt hónapokban nem kap adójóváírást. Ezt követően igen, de ahogy túllépi a jogosultsági határt, ismét nem.

A nyilatkozattételre mindenképpen szükség van függetlenül a havi bérjövedelem nagyságától, mert előre nem látható okból esetleg jelentősen csökkenhet a magánszemély havi bérjövedelme, ha például betegállományba kerül, vagy megszűnik a munkaviszonya.

Nézzünk erre is egy példát. A magánszemély havi 70 ezer forintot keres és a nyilatkozatban kérte az adójóváírást, de márciusban betegállományba kerül, így a havi jövedelme csak 55 ezer forint. Ebben az esetben az 540 forint kiegészítő adójóváírás a 9.000 forint adójóváíráson felül jár, ezt kérnie nem kell. Az a magánszemély, aki havi 340 ezer forintot keres és március 1-jével megszűnik a munkaviszonya, amelyre 38 ezer forint jövedelmet kap, annak automatikusan jár az 540 forint kiegészítő adójóváírás (2x340 ezer+38 ezer=718 ezer forint).

Összefoglalva a kifizető 2004. január 1-től a dolgozója javára adófizetési kötelezettséget csökkentő tételként a bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9.000 forintos adójóváírást, mind pedig a legfeljebb havi 540 forintos kiegészítő adójóváírást csak akkor számolhatja el, ha a dolgozó legkésőbb a kifizetés időpontjában nyilatkozik az adójóváírás igénybevételi szándékáról. Csak a munkáltató figyelmességén múlik, hogy az alkalmazott a nyilatkozatot megteszi-e, mivel rájuk a törvény semmiféle tájékoztatási kötelezettséget nem ró. A munkavállaló havi nettó jövedelme akár 9.540,- forinttal is csökkenhet, ha nem nyilatkozik.

A nyilatkozattétel februárban, márciusban sem késő. Arról se feledkezzenek meg, hogy munkahely változtatáskor ismét nyilatkozni kell.