A cikkben emlékeztetnek arra, hogy az Orbán-kabinet a világ számos országának kormányával szemben viszonylag későn rukkolt elő a koronavírus-járvány negatív hatásainak kezelésére szolgáló gazdaságvédelmi intézkedésekkel. A miniszterelnök a veszélyhelyzet bejelentése előtti napon másfél hónappal későbbre, április végére kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, hogy gyűjtse össze a gazdasági szereplők visszajelzéseit arról, pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.
Más kérdés, hogy a kamara már március végére teljesítette a házi feladatát, laptársunk feltételezése szerint amiatt, hogy addigra nyilvánvalóvá vált, a járvány a korábban feltételezettnél jóval gyorsabban terjed.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter április elején még azt helyezte kilátásba, a gazdaságvédelmi akcióterv egésze a GDP 18-22 százalékát fogja érinteni. Ami a tavalyi, több mint 46 ezer milliárd forintos nominális GDP alapján 10 ezer milliárd forint körüli mentőcsomagot feltételezett.
Ennek nagyjából a feléről már döntés született az Mfor gyűjtése szerint, amely a kormány konvergenciaprogramja, a neves brüsszeli Bruegel Intézet, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatain alapul. Ezt viszonyítja laptársunk cikke a koronavírus-járvány kapcsán tett kormányzati bejelentésekhez.
