A szakszervezetek korábban még azt követelték az új kormánytól, hogy tartsa magára kötelezőnek az előző kormány által aláírt megállapodást, a három évre szóló minimálbéremelés ugyanis igen nagy eredmény az érdekegyeztetésben, a partnerek kölcsönösen sok kompromisszumot vállaltak míg megkötötték az egyezséget.
A szigorodó adó- és járulékszabályok hatására viszont már a szakszervezetek is újratárgyalásról beszéltek, természetesen ellenkező előjellel, mint a munkáltatók. Szerintük mivel a munkavállalókra kívánják hárítani ismét a terhek nagyobb részét, nem a múlt évben kötött megállapodásban szereplő minimálbértételek csökkentéséről, hanem ellenkezőleg, annak emeléséről, vagy más, a munkavállalók anyagi körülményeit javító intézkedésekről kell majd tárgyalni ősztől. A napokban szakszervezeti részről ismét nyilvánosságot kapott az őszi tárgyalásokra vonatkozó igény. Különösen arra tekintettel, hogy a kormány nem akarja fenntartani a magasabb minimálbér adómentességét. Egyes szakszervezetek szerint a szigorítások miatt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásban az idei évre országos célként kitűzött 3,5 százalékos reálkereset-növekedést sem lehet majd elérni. Ezért a 4-5 százalékos bruttó keresetemelési javaslat emeléséről is tárgyalni akarnak.
A kormány, a megállapodás harmadik aláírója eddig arról nyilatkozott, hogy számára elfogadható a korábbi megállapodás, nem kezdeményezi annak újratárgyalását, de a szociális partnerek újratárgyalási igénye elől sem zárkózik el. Az, hogy sikerült elfogadni egy több évre szóló országos bérmegállapodást, jó alapot jelent arra, hogy egy átfogó gazdasági-szociális megállapodásról tárgyaljanak - vélte a megállapodás aláírásakor a kormányzati oldal. Jelentősnek tartotta a kormányzati oldal a megállapodást azért is, mert a minimálbért a létminimumhoz igazították.
Felmondaná
A munkáltatói oldal azt is kijelentette júniusban, hogy ha az őszi tárgyalások nem vezetnek általa elfogadható eredményre, felmondja a megállapodást. Az álláspontok tehát eléggé távol vannak, viharos tárgyalásokra lehet számítani. A múlt év novemberében kötött megállapodás lényege, hogy az idén az előző évi 57 ezer forintos minimálbért 62.500 forintra emelik, valamint 2007-ben 65.500 forintos, 2008-ban 69.000 forintos lesz a minimálbér. A megállapodás alapján a szakképzetteknél a minimálbérhez rendelt bérminimumot vezetnek be. Ennek szorzószáma az idén az első félévben csak ajánlott volt, a második félévtől, illetve 2007-ben és 2008-ban pedig már kötelező.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kétéves gyakorlatig 1,05, két év gyakorlat felett 1,1-szeres jelenleg a minimálbérhez viszonyított szorzó. A munkáltatók szerint ez az idén sem tartható, de ezt már nem akarják újratárgyalni, a következő évekre vonatkozó tételeket viszont nem vállalják. Ezek a szorzók kötelező jelleggel 2007-ben 1,1, illetve 1,15, 2008-ban 1,2, illetve 1,25.
A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkáltatók.
