A kiskereskedelmi üzletállomány gyors átalakulására jellemző, hogy egy év alatt (2003. június 30. és 2004. június 30. között) közel 24 ezer üzlet (az üzletek 14%-a) zárt be, és 25 ezer új üzlet (az üzletek 15%-a) kezdte meg működését. Évek óta megfigyelhető, hogy a legtöbb új üzletet a IV. negyedévben nyitják, és a legtöbb üzletbezárás az I. negyedévben történik, míg a II. és III. negyedév a lassú gyarapodás időszaka. Ennek megfelelően a működő üzletek 2004. június 30-i, több mint 165 ezres állománya 1248 üzlettel haladta meg az egy évvel, 272-vel az egy negyedévvel korábbit, de – a jelentősebb I. negyedévi visszaesés következtében – 32 üzlettel elmaradt a 2003. december 31-i állapottól.

Jelen gyorstájékoztatóval kezdi meg a KSH az üzletek alapterület-adatainak rendszeres publikálását. A táblázatok között megtalálhatók a 2003. év végi és a 2004. június 30-i adatok, melyekből kitűnik, hogy miközben az üzletek száma 2004. I. félévében kissé csökkent, eladóterük összes alapterülete közel 50 ezer m2-rel nőtt, átlagos alapterületük 100 m2-ről 101 m2-re emelkedett.

Az üzletállomány átalakulásának egyik fő jellegzetessége az új típusú, nagy alapterületű kiskereskedelmi létesítmények térnyerése. A bevásárlóközpontok közül az I. negyedévben nyílt meg a pécsi Árkád, a II. negyedévben a budapesti Récsei Center, valamint a veszprémi Balaton Plaza. A hipermarketek sorát az I. negyedévben a gyöngyösi Tesco és a pécsi Interspar, a II. negyedévben a szolnoki Cora és a kiskunhalasi Tesco gyarapította.

Területi elhelyezkedés szerint, az I. félévben az üzletek száma és alapterülete a legjelentősebben (221 üzlettel, illetve 75 ezer m2-rel) a közép-magyarországi régióban (Budapesten 171 üzlettel, 46 ezer m2-rel, Pest megyében 50 üzlettel, 29 ezer m2-rel) nőtt. Kisebb mértékű növekedés valósult meg Észak-Alföldön (41 üzlettel és 9 ezer m2-rel) is. Dél-Alföldön az üzletszám emelkedése az alapterület csökkenése mellett következett be, míg Dél-Dunántúlon ezzel ellentétesen az üzletszám csökkenéséhez az alapterület növekedése társult. A többi régióban mind az üzletszám, mind az alapterület csökkent 2004. I. félévében.

Az üzlethálózat területi koncentráltsága tovább nőtt: 2004. közepén az országos üzletszámból és az összes alapterületből egyaránt 29-29%-kal részesedett Közép-Magyarország, ezen belül Budapest súlya mindkét mutató tekintetében 19%-os volt. A többi régió egyenként 10–15%-kal részesedett mind az országos üzletszámból, mind az üzletek alapterületéből.

Az üzletszám-csökkenés elsősorban a kisebb településeket érintette. 2004. I. félévében összesen több mint kétezerrel, ezen belül a II. negyedévben közel kétszázzal csökkent a községekben működő üzletek száma. A növekedés leginkább a kisebb városokat érintette: míg a fővárosban 0,5%-kal, a megyei jogú városokban 0,3%-kal nőtt fél év alatt az üzletek száma, addig a többi városban a gyarapodás 3,2%-os volt.

Az országos szintű üzletszám-csökkenést döntően az élelmiszerüzletek számának visszaesése okozta, melyben továbbra is jelentős szerepet játszott a forgalom hipermarketekbe való koncentrálódása. Az I. félévben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma több mint ezerrel (2%), alapterülete 240 ezer m2-rel (5%) csökkent.

Több mint százzal csökkent a textil-, ruházati és lábbeli-szaküzletek száma is, a nagy alapterületű ruházati áruházak nyitásának hatására azonban összes alapterületük kissé növekedett. Mind az üzletszámot, mind az alapterületet tekintve kismértékű csökkenés következett be a használtcikk- üzleteknél.

Legnagyobb számban a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk- (közel 500), az iparcikk jellegű vegyes (kb. 250), a gépjármű- és járműalkatrész- (kb. 180), valamint a bútor-, műszakicikk- és építőanyag-üzletek (kb. 160) hálózata gyarapodott az I. félévben.

Az üzletek átlagos alapterületének I. félévi kismértékű emelkedését a gépjármű-szaküzletek, gépjárműüzemanyag-töltőállomások, motorkerékpár- és alkatrész-üzletek, bútor-, háztartásicikk-szaküzletek alapterületének növekedése és a vegyes termékkörű (élelmiszer, illetve iparcikk jellegű) üzletek alapterületének csökkenése alakította. Június végén összesen 122 üzlet rendelkezett 5000 m2-nél nagyobb alapterülettel. Közülük a legnagyobb számban élelmiszer jellegű vegyes (45), iparcikk jellegű vegyes (37), építőanyag- és barkácsáruház, illetve üzlet (21) volt.

2004. június 30-án az országos kiskereskedelmi hálózatot üzemeltető gazdasági szervezetekhez szervezetenkéntátlagosan 1,48 üzlet tartozott. Az első félévi országos szintű üzletszámcsökkenés döntően az együzletes gazdasági szervezetek számának (az előző év végihez mérve 561-gyel való) mérséklődésére vezethető vissza. A többüzletes vállalkozások száma az I. félévben 214-gyel, ezen belül a II. negyedévben 175-tel nőtt.

Tovább csökkent az egyéni vállalkozások által működtetettüzletek száma (az I. félévben közel 1400-zal, ezen belül a II. negyedében kb. 500-zal) és nőtt a társas vállalkozások által működtetetteké (az I. félévben több mint 1300-zal, a II. negyedévben közel 800-zal).

A kiskereskedelmi üzletek mintegy negyedét nem kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások üzemeltették 2004. június végén. A legtöbb (12 500) üzletet iparvállalatok működtették, de jelentős volt azon üzletek száma is, melyeket az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba (kb.7800), a szállítás, raktározás, távközlés ágazatba (kb. 5000), illetve a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás
(kb. 4800) ágazatba sorolt főtevékenységű vállalkozás üzemeltettek.