A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tényleges öröklés nagyban függ attól, földrajzilag hol és hogyan tárolják, illetve tartják nyilván az adott digitális dolgot, és hogy az összekapcsolható-e az örökhagyó személyével. Ha például egy közvetítő, mondjuk egy kriptotőzsde kapcsolódik a folyamatba, akkor a nyilvántartásai alapján igazolható, hogy a digitális vagyon az örökhagyóhoz tartozik. Erre a hagyatékátadó végzés figyelemmel lehet, így az örökösök érvényesíthetik igényüket. Ha viszont a vagyont egy saját kezelésű digitális tárcában tartották, és annak titkos kulcsa elveszett, azzal együtt a hozzáférés lehetősége is elvész.
A végrendeletbe ne írjuk bele a titkos kulcsot
Éppen ezért fontos, hogy még életünkben gondoskodjunk digitális értékeink és eszközeink azonosíthatóságáról és a hozzáférés biztosításáról, ami átgondolt tervezést igényel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelszavakat és a kriptotárcák titkos kulcsait egyszerűen bele kellene írni a végrendeletbe.
Dávid Péter ügyvéd, mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász arra figyelmeztetett, hogy egy kriptotárcához tartozó helyreállító kulcs birtokában akár illetéktelenek is kiüríthetik a teljes tárcát, ezért ezeket az információkat nem szabad a végrendeletben feltüntetni. A kriptovagyon létezését és nagyságát azonban a végrendeletben vagy közjegyző előtt tett nyilatkozatban érdemes rögzíteni, a hozzáféréshez szükséges titkos kulcsokat azonban ettől elkülönítve, például közjegyzői vagy ügyvédi letétbe helyezve lehet megőrizni, hogy azok csak a jogosult örököshöz kerülhessenek.