Tavaly év végén a Netsurvey arról készített felmérést, hogy milyen a női online populáció helyzete Magyarországon. Eredmény: olyan, mint a férfiaké, azzal a különbséggel, ami egy nőre jellemző. A nők gyakrabban használják az Internetet szocializációra, vagyis e-maileznek, chatelnek. A „gyengébbik” nem szívesebben nézegeti a női oldalakat, amiből ma már - szerencsére - több is van, míg a férfiak gyakrabban gyűjtenek információt, vagy nézegetik az autókereskedések ajánlatait. Számszerűen azonban szinte alig van különbség a női és férfi internet felhasználók között, vagyis közel ugyanannyi nő „netezik”, mint férfi.

Döntés a pénzügyekben
A Kereskedelmi és Hitelbank egy nem régiben készített felmérésében a nők megtakarítási, és pénzköltési szokásait vizsgálta. Ebből az derül ki, hogy a nők megfontoltabban gazdálkodnak, és az általuk vezetett háztartások többnyire nem rendelkeznek hitellel, bár megtakarításuk sem jelentős. A férfiak uralta háztartások nagyobb hányada egyszerre hitelfelvevő és megtakarító is. Ők jobban mernek kockáztatni, talán „hormonálisan” kevésbé óvatosak. A Netsurvey felmérés tapasztalatai szerint a családok 70 százalékában a nő dönt a mindennapos háztartási kiadásokról, és legtöbbször az olcsóbb fogyasztási cikkek vásárlását is ők kezdeményezik. A férfiak szava a nagyobb kiadások, mint például az ingatlan, vagy az autóvásárlása esetén nyom erősebben a latba. Természetes, hogy ezek után az a cég, amely el akar adni – pusztán üzleti megfontolásból – a nőre koncentrál, ezt a réteget célozza meg reklámjaival. Ez józanabb magyarázata lehet a nőkre fókuszáló kutatások „elszaporodásának”, mint a feminizmus fellángolása.

Karrierlehetőségek
Hátrányban van-e a nő a karrierpiacon? Szerintem nem, sokak szerint azonban igen. Druzsbacky Ildikó a MiNők, a Magyar Internetező Nők Egyesülete elnökhelyettese szerint nehezíti a nők előrejutását az, hogy az állásinterjún - szinte kivétel nélkül – rákérdeznek a családi állapotra, a gyerekek számára és korára. Egy férfi jelölt esetében ezek fel sem merülnek tényezőként – mondja Druzsbaczky. Szerinte sok munkaadó, akkor is az azonos kvalitású férfi jelöltet részesíti előnyben, ha a nő azt állítja, hogy meg tudja oldani az otthon problémáit. És miért ne tudná? Ma már egy nő sincs a fakanálhoz és a gyerekszobába kényszerítve. Sőt! Véleményem szerint ugyanolyan eséllyel építhet karriert, mint férfi társai, amennyiben erre van igénye.
Vannak, akik a női karriert a bolhaidomításhoz hasonlítják. Hogy az mi? Idézem: „Végy egy maroknyi bolhát, akik jó nagyot ugranak, tedd őket egy befőttes üvegbe és zárd le egy üveglappal. A bolhák egy ideig felugrálnak, és mindig bevágják kis kobakjukat az üvegbe, ám rövid idő alatt megtanulják, hogy hol van a határ. Ezután levéve az üveglapot sem lesz sok kiugró bolha.” A bolhát behelyettesítve a nővel, az üveget a munkahelyi karrierrel és az üveglapot a társadalmi megítéléssel kapjuk meg a nők helyzetének egyenletét - vallják néhányan.

Árnyaltabb megfogalmazás
Az „üvegplafon szindróma” kifejezést először 1970-ben használták azokra a szervezeti előítéletekre, amelyek megakadályozták a nőket az előrejutásban. Az UNICEF 1990-ben már árnyaltabban fogalmazott, és az „üvegfalak” kifejezést használta a probléma leírására, mivel 20 év alatt a probléma is változott. Most már a vezető beosztású nőket érő hátrányos megkülönböztetésről beszélnek, őket a stratégiailag kisebb jelentőségű és kevésbé jelentős területekre szorítják – áll az UNICEF jelentésében.
Burkolt akadályok? Egy nőnek valóban több helyen is azonos módon kell helytállnia, hiszen egyszerre dolgozó nő, anya és háztartást vezet. De ez nem zárja ki a karrierépítést. Az UNICEF kutatásai alapján azonban az látszik, hogy a felsővezetői posztokon a nők valóban alulreprezentáltak, de konkrét akadályokat nem igazoltak a kutatások. Íratlan hagyományok, kapcsolati kódexek, viselkedésminták alakultak ki, amelyeket nehéz leküzdeni – írja ezzel kapcsolatban egy, a nők helyzetét elemző cikk. Egyes nyugati országokban határozott intézkedésekkel próbálják megakadályozni, hogy az üvegplafon kialakulhasson. (Persze, ha ez valóban hagyományos viselkedésmintákon és elvárásokon alapul szabályozókkal nehéz ellene küzdeni.)

Amerikában a magánszférában
Amerikában – úgy tűnik - a megoldást a magánvállalkozások hozták meg a nőknek. Itt naponta 1600 új női vállalkozó próbál szerencsét, maga mögött hagyva korábbi vezető posztját. Ez pont kétszerese a férfiak által indított üzleteknek. Ezzel párhuzamosan egyre nő az Interneten, akár otthon is végezhető feladatok aránya a vállalkozásokban. (Ez azt jelenti, hogy a nő mégis jobban szeret otthon dolgozni?) A MiNők Egyesület egyik alapcélkitűzése, hogy Magyarországon is elősegítsék a nők kitörését az internet segítségével. Az egyesület alelnöke elmondta, hogy elsősorban azokat a nőket és férfiakat szeretnék megcélozni, akik még nem látják az internet hasznát (az Információs Társadalom és Trendkutató Központ felmérése szerint a nők 30 százaléka egyáltalán nem tartja hasznosnak a világhálót). Az internet iránt érdeklődőket virtuális és hagyományos módon próbálják információhoz juttatni, és különböző programok révén a háló használatával és lehetőségeivel megismertetni.

Érzelem a munkában?
Mi kell ahhoz, hogy egy nő ugyanúgy érvényesüljön, mint egy férfi? Druzsbaczky Ildikó szerint nem szabad elveszni a részletekben, és érzelmet vinni a munkába. Mások szerint erősebbnek és okosabbnak kell lennie a férfinál, miközben megtartja nőiességét. A nők életét befolyásoló sztereotípiák – nem csak a karrier tekintetében - valóban léteznek, de ezt maguk a nők képesek leginkább felülírni, ha bebizonyítják, hogy az adott pozíciót igenis ők látják el a legjobban. Na persze, ha eljutnak odáig. Azért én nem szeretnék annyira emancipált lenni, hogy teljesen eltűnjön a különbség a férfi és a nő között.