Annyiban közös a régió országainak válságkezelése, hogy a gazdasági recesszió elmélyülése miatt mindegyik rendkívüli kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések meghozatalára kényszerül. A két kivétel Szlovákia és Bulgária: Szlovákiában a kormány inkább a költségvetési hiány duzzasztásának árán igyekszik a növekedést fenntartani, Bulgária pedig várható szufficites költségvetése miatt nem kényszerül megszorításokra.
Az elemzés szerint minél nagyobb jelenleg egy országnak a bizalmi tőkéje, annál inkább megteheti, hogy lazítson a költségvetésen a megváltozott helyzetben. Magyarországnak erre nincs lehetősége a nagyon alacsony bizalmi tőke miatt. A magyar kormány szinte kényszerpályán van, hiszen érdemben nem növelheti a hiányt a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) nyomása és a befektetői félelmek miatt. A valószínűleg szintén IMF-hitelre szoruló román kormány hasonló kényszerhelyzetben van, és az új kormánynak rendkívül népszerűtlen intézkedéseket - elbocsátások, nyugdíjak és bérek befagyasztása, önkormányzatok forrásainak csökkentése - kell hoznia.
Az Európai Bizottság nemrégiben tovább rontotta előrejelzéseit az unió várható gazdasági teljesítményére, beleértve Magyarország adatait is. A testület a magyar konvergenciaprogramot értékelve úgy vélte, idén a korábban vártnál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés. Joaquín Almunia pénzügyi biztos leszögezte, hogy bár Budapest a közelmúltban látványos eredményeket ért el, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának érdekében további lépéseket kell tenni, mindenekelőtt folytatni kell a nyugdíjrendszer reformját. Almunia jelezte azt is, hogy a bizottság tartja magát azokhoz a feltételekhez, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval kötött megállapodásban szerepelnek. Brüsszel nem szab új feltételeket - szögezte le a spanyol biztos.
Magyarország a magas külső és belső adósság miatt továbbra is érzi a nemzetközi pénzügyi válság hatásait - emlékeztetett a bizottság. Almunia méltatta ugyanakkor, hogy e hónap közepén a kormány pótlólagos intézkedéscsomagot fogadott el a hiány csökkentésének érdekében. Az Európai Bizottság nemrégiben megvizsgálta a tagállamok versenyképesség-javító, növekedési és foglalkoztatási nemzeti reformprogramjait is. Ebben - Magyarország esetében - fontosnak tartotta Brüsszel az államigazgatás, az egészségügy, a nyugdíj- és az oktatási rendszer reformjának folytatását.
Újabb "lufi" van kialakulóban
A régió stabil gazdaságai - Szlovákia, Lengyelország, Csehország - a válságkezelés Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is látott módját választják: a keresletcsökkenést állami beruházásokkal próbálják ellensúlyozni. Ez lehetőséget ad arra, hogy ezek az országok "puhább landolást" hajtsanak végre. Ennek a gazdasági stratégiai útnak azonban több kockázata is van: növekedhet a költségvetési hiány, ami hosszabb távon alááshatja a befektetői bizalmat. Ugyanakkor ezek az országok a gazdasági növekedést a mesterségesen generált keresletre építik, ami hosszabb távon a mostani válságot kiváltó "lufi kialakulásához" vezethet.
A Political Capital tanulmánya megjegyzi, hogy Szlovákia euróövezeti tagként várhatóan jelentősen növelni fogja a hiányát a közkiadások emelése, az állami infrastrukturális beruházások fokozása, az adócsökkentés és a munkahelyteremtő programok révén, ami rövid távon tompíthatja a válság politikai hatásait. A munkanélküliség ezzel együtt a legnagyobb mértékben Szlovákiát fenyegeti, a prognózisok 10 százalék feletti munkanélküliséget valószínűsítenek; és az országot különösen súlyosan érintheti az autóipari recesszió.
