Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága a tavasszal becsült, rekordmértékű 7,75 százalékhoz képest idén 8,7 százalékkal fog zsugorodni, majd 2021-ben várhatóan a korábban jelzett 6,5 százalék helyett 6,1 százalékos növekedési pályára áll.

Az unió egészét tekintve a gazdasági teljesítmény 2020-ban a tavaszi, 7,5 százalékos előrejelzéshez képest jobban, 8,3 százalékkal csökken, 2021-ben pedig a korábban becsült 6 százalék helyett megközelítőleg 5,8 százalékkal tud majd bővülni.

A helyreállítás az év második felében várhatóan lendületet kap, noha a világjárvány hatásának mértéke és a helyreállítás erőssége tekintetében a tagállamok közti különbségek a tavaszi várakozásoknál markánsabbak lesznek. A 2020-as termelés visszaesése és a 2021-es fellendülés erőssége nagy eltéréseket fog mutatni.

Alig változtak az inflációs kilátások

A tavaszi előrejelzés óta az általános inflációs kilátások alig változtak, az árak alakulását befolyásoló tényezők azonban átrendeződtek. Az olaj- és élelmiszerárak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, hatásukat valószínűleg ellensúlyozni fogják a gyengébb gazdasági kilátások, valamint az áfacsökkentések és az egyes tagállamokban hozott egyéb intézkedések hatásai. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint a tavasszal jelzett 0,2 százalék helyett 2020-ban 0,3 százalék, 2021-ben pedig 1,1 százalék lesz. Az EU egészét tekintve - a tavaszi prognózisban jelzettel megegyező mértékben - idén 0,6 százalékos, 2021-ben 1,3 százalékos infláció várható.

Az uniós biztos közölte, noha a világjárvány és az esetlegesen szükséges jövőbeni korlátozások nagyságrendje és időtartama lényegében továbbra sem ismert, az előrejelzés a járvány megfékezésére irányuló intézkedések további enyhülését feltételezi, és nem számol a fertőzés második hullámával.

Szavai szerint jelentős a kockázata annak, hogy a munkaerőpiac a vártnál tartósabb kárt szenved, és a likviditási nehézségek számos vállalkozás számára fizetőképességi problémákhoz vezethetnek. A pénzügyi piacok stabilitását szintén kockázatok jellemzik, és fennáll annak a veszélye is, hogy a tagállamok elmulasztják a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések megfelelő összehangolását. Kiemelte: ha nem sikerül megállapodásra jutni az Egyesült Királyság és az unió közötti jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról, az szintén alacsonyabb növekedést eredményezhet, különösen az Egyesült Királyság esetében. A protekcionista politikák és a globális termelési láncoktól való túlzott elfordulás negatív hatással lehet a kereskedelemre és a világgazdaságra.

Minél előbb szükség lenne az oltóanyagra

Ugyanakkor pozitív hatással lenne, ha a koronavírus elleni oltóanyag mihamarabb rendelkezésre állna. Ez azt jelenti, hogy nem zárható ki a vártnál gyorsabb gazdasági helyreállás, ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi a fennmaradó korlátozások gyorsabb feloldását - emelte ki az uniós biztos.

Magyarországra vonatkozóan a prognózis szerint a GDP idén 7 százalékkal csökken a tavalyi 4,7 százalékos növekedés után, míg 2021-ben 6 százalékos gazdasági növekedés várható. Az infláció várhatóan 3,5 százalék lesz, hasonlóan a 2019-es értékekhez, jövőre viszont 2,8 százalékot vetít előre az uniós bizottság.

A prognózisban rámutattak, hogy Magyarországon a járvány terjedését korlátozó, március közepén bevezetett intézkedések csak kisebb hatást gyakoroltak a gazdasági mutatókra az idei első negyedévben, amikor is a magyar GDP 0,4 százalékkal csökkent. A mutatók szerint a gazdasági aktivitás áprilisban érte el a mélypontját, a helyreállás üteme azonban várhatóan egyenlőtlen lesz az ágazatok között az év hátralévő részében.

Az előrejelzés szerint az ipari termelés a passzív nemzetközi kereslet végett várhatóan csak fokozatosan áll helyre. Míg a turizmus területén csak részleges fellendülés várható, addig az építőiparra kevésbé voltak negatív hatással a korlátozási intézkedések.

A háztartások fogyasztása mérséklődik, elsősorban a jövedelemcsökkenés és az elővigyázatossági takarékoskodás miatt. A foglalkoztatás az év első negyedévében csaknem 3 százalékkal esett vissza, a gazdaság fokozatos helyreállásával azonban a munkanélküliség csökkenése várható. A reálbérek növekedése idén és a jövő évben is visszafogottabb lesz - közölték.