A jelenlegi adatok szerint 2023-ban átadni tervezett 7400 új társasházi lakás mintegy negyede, 1800 a XIII. kerületben készül el, amit ezer lakással a IX. kerület, majd egyenként 650-680 közötti volumennel a III., XI. és XIV. kerület követnek. Az I. kerület kivételével mindenhol várható átadás. Emellett 2024-re is már 4800 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy háromezret 2025-2026-ra is, ugyanakkor ezek a számok érezhetően elmaradnak a korábbi években jó előre bejelentett átadásoktól. Jelenleg három olyan kerület is van – az I., az V. és a X. –, ahol a potenciális vevők nem találhatnak azonnal költözhető újépítésű otthont maguknak. Ezzel szemben a legbővebb választékot a XIII., a XI. és a VIII. kerület nyújtja, ezekben száznál is több új lakást kínálnak.

2023 első felének adatai azt is mutatják, hogy a keresletcsökkenés ellenére miért nem lehet számítani a választék általános bővülésére. A fejlesztők ugyanis nagyjából éppen annyi (1650) új lakást engedtek a piacra, mint amennyit a vevők elvittek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a dinamikus áremelés már nem realitás. Sőt, Valkó Dávid tapasztalatai szerint előfordult olyan is a vizsgált idei első hat hónapban, hogy látva a lanyha piaci fogadtatást, egy éppen piacra került projekt hirdetési árait viszonylag hamar csökkentette a beruházó.

Az, hogy az új lakásokra is átragadt piaci lejtmenetet mi és mikor fogja megfékezni, egyelőre nehezen megjósolható, hiszen a mérleg mindkét serpenyőjében van bőven ismeretlen tényező. A magas kamatok, a velünk élő infláció vagy a gazdasági kilátások inkább a további lecsorgást erősítik. A CSOK ismert formájának megszűnése hathat úgy, hogy ösztönzi az előre hozott vásárlásokat, s azzal az év végéig élénkíti a keresletet, ám felveti azt a kérdést is, hogy az ahhoz kapcsolt illetékmentesség megmarad-e valamilyen más formában? Az energiaköltségekkel kapcsolatos bizonytalanság pedig inkább fékezheti a lejtmenetet, hiszen az új építésű lakások energetikai szempontból eleve ígéretesebbek.