Bár egyetlen ország sem éri el a tökéletes 1,0-s pontszámot, a skandináv régió globális viszonyítási pontnak számít a nők jólléte tekintetében.

Észak-Európán kívül Ausztrália és Új-Zéland is kiválóan teljesít. Costa Rica és Uruguay szintén először került be a világ országainak legjobb ötödébe, ami a nők jogai és jólléte terén elért tartós eredményeket tükrözi, és kiemelkedő szereplővé teszi őket Latin-Amerikában.

A fegyveres konfliktusok jelentik a legnagyobb megosztó tényezőt

A rangsor másik végén Afganisztán, Jemen, a Közép-afrikai Köztársaság, Szíria, Szudán, Haiti, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi, Dél-Szudán és Mianmar áll. Ezen országok közül sokban évek óta tartanak fegyveres konfliktusok, politikai instabilitás vagy humanitárius válságok, amelyek aránytalanul súlyosan érintik a nőket.

A rangsor utolsó 12 helyén álló országban élő nők több mint 70 százaléka fegyveres konfliktusoktól számított 50 kilométeres körzeten belül lakik, ami fokozottan kiteszi őket az lakóhelyük elhagyására kényszerülés és a nemi alapú erőszak kockázatának. A konfliktusoknak jobban kitett országok jellemzően rosszabb eredményeket mutatnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az anyai egészségügy terén is.

Ez összhangban áll azokkal a szélesebb körű kutatásokkal, amelyek szerint az instabilitás időszakaiban növekszik a nők elleni erőszak, miközben a gyenge intézményrendszer gyakran nehezen tudja biztosítani a jogi védelmet és a támogató szolgáltatásokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a nők elleni erőszak is a világ egyik legelterjedtebb emberi jogi jogsértése.