Éves összevetésben az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (49,4%), a sertészsiradék (28,1%), a csokoládé, kakaó (20,1%), a kávé (14,3%), a sertéshús (11,4%) és a párizsi, kolbász (11,1%) ára. Árcsökkenés volt a liszt (13,5%), az idényáras élelmiszerek (11,4%) és a cukor (10,2%) esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,2 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 7,7 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 14,4, a gyógyszerek, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag feletti 6,9 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 14,0, a távfűtés 10,5 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szolgáltatásoknál 3,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ezen belül a szemétszállítás 6,9, a csatornadíj 5,3 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatti elmozdulást mutattak fel (+2,0%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. májushoz képest.
Áresést hozott a május
Az áprilisi szintekhez képest a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 5,1 százalékos áremelkedésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent. Növekedett a száraztészta (3,2%), a liszt (2,5%) és a baromfihús (1,8%) ára is. Árcsökkenés volt a tojás (8,7%), a tej (3,2%) és a sajt (2,1%) esetében. A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia ára szintén emelkedett (0,6% és 0,1%), esett viszont az egyéb cikkek termékkörnél az árszint (1,4%). Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal mérséklődött. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,3, a szolgáltatásokért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal ezelőtt.
Mi lesz az MNB inflációs jelentésében?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint elsősorban az üzemanyagárak májusi csökkenése miatt várható volt az előző havinál alacsonyabb infláció, de kedvezőbb lett a tartós fogyasztási cikkek árának 0,3 százalékos csökkenése is. A szakember negatív meglepetésként értékelte ugyanakkor a szeszesitalok és dohányáruk árának folytatódó emelkedését.
Az év hátralévő részében Török Zoltán stabilan magas, 5,5 százalékos, vagy annál magasabb fogyasztói árindexekre számít. Előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2012-ben 5,5-5,6 százalék, jövőre pedig 4,5 százalék körül lehet. A Raiffeisen szakembere kiemelte továbbá, hogy az MNB a hamarosan publikálandó új inflációs jelentésében optimista várakozást kell megfogalmaznia ahhoz, hogy azt mondhassa, nem kell kamatot emelni.
Bizonytalan az új adók hatása
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szintén az üzemanyagárak csökkenését emelte ki, mivel főként ennek tudható be, hogy a májusi inflációs adat alacsonyabb lett a konszenzusnál. Hozzátette, hogy a többi összetevő áralakulása is kedvező volt, még az élelmiszerek árának növekedése is viszonylag alacsony maradt, de ezek a tételek megfeleltek a várakozásnak.
A CIB Bank szakembere arra számít, hogy a nyári, ősz eleji hónapokban a májusinál magasabb lesz az infláció, 6 százalék körüli értékek is elképzelhető, majd az év végére 5 százalék közelébe csökken a mutató. Az év közepi emelkedést egyrészt technikai okok, másrészt a telefonadó bevezetése indokolja - tette hozzá.
Mindezek alapján Jobbágy Sándor 2012-ben 5,6 százalék körüli éves inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a három százalékos inflációs cél fölött, 3,3 százalék körül lehet az átlagos érték, bár a jövő évi várakozásban bizonytalanságot jelent a tranzakciós adó, amelynek egyelőre még nem ismert a végleges változata.
Forinterősödés is kell a kamatvágáshoz
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a viszonylag magas inflációt nagymértékben az adóváltozások okozzák, ezeket kiszűrve a drágulás csak 3,1 százalék lett volna. A következő hónapokban 5,3-5,4 százalék körül alakulhat az infláció, amit az olajárak csökkenése kissé alacsonyabb pályán tarthat a korábbi várakozásoknál.
A közelmúltban bejelentett új adók növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet - közölte az elemző. Várakozásai szerint szeptemberre 5,5 százalék fölé emelkedhet az infláció, de elképzelhető, hogy a korábban várt 6 százalékot nem éri majd el. Bázishatások miatt a drágulás decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet.
Suppan Gergely erre az évre átlagosan 5,4 százalékos inflációra számít, jövőre pedig 3,7 százalékosra. Továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél, ezért az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik - közölte az elemző.
