Az inflációs előrejelzések az elmúlt hónapok lassú emelkedése után az elmúlt hetek mindkét felmérésében jelentősen feljebb ugrottak. Először miután a kormány bejelentette a nyári áramáremelést és az átlagos áfaszint feljebb tolását is tartalmazó jövő évi költségvetési terveket, majd miután a jegybank a vártnál is pesszimistább negyedéves inflációs előrejelzéseket hozott nyilvánosságra.
A költségvetési tervek bejelentését követően 50 bázisponttal 4,8 %-ra ugrott fel a 2004 decemberére vonatkozó konszenzus, az augusztusi felmérésben pedig újabb 40 bázisponttal emelkedett, 5,2 %-ra. Ez még mindig optimistább előrejelzés a Nemzeti Bank 5,8 %-ra emelt előrejelzésénél. Az augusztusi elemzői felmérés prognózisai a kormány optimistább és a jegybank borulátóbb várakozásai közt helyezkednek el. A konszenzus 5,5 %-os átlagos inflációt vetít előre 2004-re, ami több, mint a kormányzat által várt 5 %, de jelentősen alatta marad a jegybank 6,5 %-os prognózisának.
A jövő kérdése, hogy megtörnek-e a piaci várakozásokban tapasztalt kedvezőtlen folyamatok, vagy a következő hónapokban is folytatódik az elmúlt időszak romló trendje. Nyitott kérdés az is, hogy a magasabb árszintek hosszabb távra is beépülnek-e a várt árszintekbe, és ha igen, akkor milyen mértékben. Augusztusban az elemzők szerint folytatódik az áremelkedés gyorsulása, és az infláció 5,2 %-ra emelkedik a júliusi 4,7 %-ról, és a májusi 3,6 %-os mélypontról.
Az inflációs várakozások emelkedésével párhuzamosan fogyatkoztak, és augusztus második felére szinte teljesen el is tűntek a remények, hogy még az idén jelentősen csökkenhetnek a júniusban magasba szökött kamatok. Július közepén még másfél százalékpontos kamatcsökkentést vetített előre erre az évre az elemzői konszenzus, a múlt hónap végén már csak felet, az új felmérés szerint pedig egész évben 9,5 %-on marad az MNB irányadó alapkamata. A résztvevő 13 elemző közül mindössze öten vártak kamatcsökkentést az év hátralévő részére. Az inflációs jelentések közzétételekor az MNB közölte, hogy a megnövekedett inflációs kockázatok miatt nem várható kamatcsökkentés, amíg a forint nem közelít a 250-es euró elleni árfolyamhoz. Sőt, ha a forint jelenlegi 260 körüli gyengébb szinten marad, az új 5,5 %-os 2004 végi inflációs cél védelmében kamatemelés sem kizárható. Az alapkamat emelésére azonban a felmérésben egyetlen elemző sem számított, annak ellenére sem, hogy a konszenzus 258 körül látja az ez év végi árfolyamszintet.
Az elemzők állampapírhozam-előrejelzéseikbe is „beárazták” a rövidtávú kamatcsökkentési remények eltűnését, dea jelenlegi magas hozamszintek csökkenésére számítanak az év hátralévő részében. A jövő évre pedig az infláció várt megugrása ellenére is mintegy másfél százalékpontos MNB-kamatvágást, a hozamok további lemorzsolódását, és a forint mérsékelt továbberősödését jelzik előre. Az euró bevezetésének az infláció lassulásán kívül a másik alapfeltétele az államháztartási hiány csökkentése.
Az elemzők szerint nem csak az infláció lesz magasabb a 2008-as csatlakozási pályán feltételezett mértéknél idén és jövőre, de a büdzsé hiánya is. A kormány idén a GDP 4,8 %-ára tervezi csökkenteni az államháztartási hiányt a tavalyi közel 10 %-os szintről, jövőre pedig 3,8 %-ra. A konszenzus a GDP mintegy fél százalékának megfelelő túllépést vetít előre a kormányzati deficittervekhez képest 2003-ra és 2004-re is. Egy szélesebb európai mintán végzett múlt heti Reuters-felmérés szerint az elemzők 2008 helyett most már csak 2009-re várják a nagyobb közép-európai államok, köztük Magyarország csatlakozását az eurozónához, jórészt az államháztartási hiányok szintjének vártnál rosszabb alakulása miatt.
Ebben a felmérésben a konszenzus csak 2007-re teszi azt időpontot, amikor a magyar államháztartási hiány az euró bevezetésének feltételét jelentő 3,0 % alá csökken, szemben a magyar előcsatlakozási tervben szereplő 2005-ös dátummal. Az elemzők szerint a tervezett 2004-es dátumhoz képest Magyarország - és Lengyelország - csak 2005-ben lép be az euró előszobáját jelentő ERM árfolyamrendszerbe, ahol a konszenzus szerint az euró ellen 255-ös szinten fixálják majd a forint lebegtetési sávjának középárfolyamát. Ez a paritás jelenleg 282,36.
