Továbbra is hasonló mértékben terveznek a válaszadók energiakorszerűsítési beruházásokat, mint tavaly ilyenkor, a beruházások pedig inkább az építőipari trendeket követik és a rezsiköltségek alakulásának nincs jelentősebb hatása ezekre – derült ki az Újház megrendelésére, az Opinio által végzett reprezentatív kutatásból.
A megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy a közelmúltban végzett számításokat arra vonatkozóan, hogyan alakulnak a jövőben a rezsiköltségei, a válaszadók 37 százaléka pedig tervez is valamilyen energetikai korszerűsítést a költségei és ökológiai lábnyoma csökkentése érdekében. Elsősorban azonban a háztartások eszközportfoliójában várhatóak kisebb változtatások, például többen terveznek energiatakarékos izzókat vásárolni. A korszerűsítési munkákra átlagosan 1 és 5 millió forint közötti összeget szánnak az emberek, a megkérdezettek 64 százaléka pedig kevesebb mint 1 millió forintot tud fordítani a korszerűsítésre. A felújítások finanszírozását 61 százalék teljesen önerőből tervezi megoldani, 17 százalék önerőből és hitelből, 10 százalék csak hitelből, 12 százalék pedig az önerő mellett állami támogatások igénybevételével tudja fedezni a munkálatokat.
Az elvárások azonban sok esetben magasabbak lehetnek: a jelentős energiamegtakarítással járó beruházások nagyobb pénzügyi ráfordítást jelentenek a háztartások számára, ennek következtében az energiaköltségek drasztikus emelkedésének hatására sem növekedett kiemelkedően ezen megoldások használatának tervezése. Szigetelésben például a tavaly megkérdezettek 13 százaléka, idén 14 százaléka gondolkodott, a tetőfelújítás tavaly is és idén is a megkérdezettek 10 százalékának szerepelt a terveiben, a nyílászárók cseréjét illetően pedig még csökkent is az érdeklődés: míg 2021-ben a megkérdezettek 15 százaléka tervezte az ablakok és ajtók cseréjét, addig 2022-ben már csak 13 százalék. Egyedül a megújuló energiaforrások terén nőtt számottevően az érdeklődés, 2021-ben 4 százalék mondta azt, hogy tervez ezen a téren beruházást, 2022-ben ez már 8 százalék volt.