A módosult törvények a következők:

1. Az egyszerűsített vállalkozási adóról törvény módosítása lényegében egy tavalyi “jogalkotási bakit” hoz helyre. A sebtében elfogadott törvény szabályai szerint ugyanis bizonyos jövedelmeket kétszer is megadóztattak volna: így tavaly a társasági adó, idén pedig az egyszerűsített vállalkozási adó szabályai szerint. A módosításnak köszönhetően sem az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő eva-alanyokat, sem a kettős könyvvitelről bevételi nyilvántartás vezetésére áttérő jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat, sem az egyéni vállalkozókat nem éri hátrány, mivel a törvény kizárja a kettős adóztatást. A kedvező szabályok visszamenőleg alkalmazhatók, tehát az április eva-előleg fizetésnél nem fontos megfizetni az adót azon bevétel után, amely még a tavalyi év árbevételéhez tartozik, ám valójában csak ebben az évben folyt be a vállalkozó kasszájába.

2. A helyi adókról szóló törvény módosítása is az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény szabályait egyértelműsíti. Ennek lényege, hogy azok az evasok, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, de az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást sem választják, azoknak is az általános szabályok szerint kell az iparűzési adóalapjuk bizonyos elemeit – nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke, anyagköltség – meghatározni. Ha az adózó az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választja, akkor könnyű a helyzete: az iparűzési adó alapja ugyanis az eva-alap 50 százaléka, vagyis lényegében a bruttó árbevétel fele után kell a maximum 2 százalékos iparűzési adót megfizetni.

3. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi törvény módosítása három paragrafust érint. A jelenlegi szabályok szerint az a személy, aki nem minősül biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának, csak akkor kötelezett havonta 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére, ha a jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Ennek ellenében egészségügyi szolgáltatásra jogosult, illetve megállapodást köthet egészségbiztosítási szolgáltatásokra. Egyes jövedelemtulajdonosok, jellemzően a mezőgazdasági őstermelők, nem havi rendszerességgel jutnak jövedelemhez, így néha egészségbiztosítási járulék fizetésére sem kötelezettek, s egészségbiztosítási ellátásra sem köthetnek megállapodást. A sokak számára gondot okozó problémát úgy oldják meg, hogy lehetővé teszik számukra a járulékfizetést akkor is, ha nincs a magánszemélynek jövedelme, de ha fizet egészségbiztosítási járulékot, akkor megállapodást is köthet egészségbiztosítási ellátás megszerzése érdekében.

A törvény jelenlegi szabályai csak meghatározott körben teszik lehetővé az adatátadást az adóhatóságok részére. A jogalkotók úgy gondolják, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy az egyes adóhatóságok – a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan – a foglalkoztatóra vonatkozó adatokat a tb-szervek nyilvántartásából megkaphassák.

A Tbj-törvényt összhangba hozzák a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseivel is. Ennek köszönhetően kedvezően változik a foglalkoztatókra vonatkozó adatszolgáltatási határidő: ez minden foglalkoztató esetében április 30-a lesz, vagyis ezen határidőig kell valamennyi biztosítottról a törvényben meghatározott adatokat eljuttatni az illetékes igazgatási szervhez. Az új határidő már erre az évre is vonatkozik.

4. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi törvényben az adójóváírásra vonatkozó szabályokat pontosítják. Egy szoftveres adószakértő ugyanis rájött: a tavaly évközben kedvezően változott adójóváírás miatt szélsőséges esetben előfordulhat, hogy bizonyos személyek mégis rosszul járnak. Azért, hogy a szeptembertől megemelt adójóváírás miatt senkit se érjen veszteség, a törvény kimondja: a 2002-re érvényesíthető adójóváírás összege nem lehet kevesebb, mint az Szja tv. 2001. december 31-én hatályos rendelkezései szerint megállapított adójóváírás. Ha véletlenül ez mégis előáll, akkor az adóhatóság az adózónak – a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamattal – visszafizeti azt a különbözetet, amennyivel kevesebb az adójóváírás a 2002-es szabályok szerint, mint a 2001-es december végi szabályok szerint. Az önadózók számára a számítást elvégzi az APEH, ám akik a munkáltatón keresztül nyújtották be az adóbevallásukat, azoknak kérvényezni kell az adóhatóságtól a különbözet visszautalását.

5. Az illetéktörvény módosítása a jelenleginél méltányosabb helyzetet teremt az örökös számára, mivel az örökhagyó halála, illetve az öröklési illetékfizetési kötelezettség időpontjában hatályos szabályok közül az örökösre kedvezőbbet lehet alkalmazni.