Az Agrárminisztérium közleménye szerint június elején léptek hatályba azok az uniós intézkedések, amelyek a 2025. június 5-ig tartó időszakra egy évvel meghosszabbították az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli EU-s behozatalát. Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) az ukrán gazdaság számára hozzáférést biztosít az EU piacához, ugyanakkor az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság vészfék-mechanizmust vezetett be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.

Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők az e mennyiségi kvótán felül érkező méztermékekre. Az Európai Bizottság 44,4 ezer tonnában állapította meg az Ukrajnából kedvezményes, 0 százalékos vámmal behozható méz mennyiségét. A kvóta kitöltését követő tételekre 17,3 százalék vám kerül. A vészfék mechanizmust eddig zabra, tojásra és cukorra alkalmazzák.

Honnan jön?

Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából, ennek a méznek pedig több mint fele Németországba, Lengyelországba és Franciaországba érkezett. A nyugat-európai piacokon a kiváló minőségű magyar méznek ezzel kell versenyeznie árban. Kiemelten fontos a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartása, ennek kapcsán hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok, ezért legkésőbb 2026-tól fel kell tüntetni mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az összes származási országot az arányok százalékos feltüntetésével.