Problémát jelent az is, hogy az adóalap értékét nehéz igazságosan megállapítani és időről időre az inflációhoz igazítani.
Magyarországon a vagyont sújtó adók és illetékek mértéke messze elmarad a fejlett országokban alkalmazott szinttől, bár súlyuk egyre nagyobb és a szakértők további növekedést jósolnak az ingatlanadó bevezetése és az illetékszabályok módosítása révén- írja a Napi Gazdaság.
A magyar államkincstár adó-, illeték- és járulékbevételeinek 2,3 százaléka származott vagyonnal kapcsolatos elvonásokból 2005-ben a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet (OECD) jelentése szerint. Az elmúlt tíz évben emelkedett a vagyoni típusú adók aránya, de még mindig messze elmarad a fejlett országok 6 százalékos átlagától. Hazánkban a vagyont terhelő elvonások többségét illeték formájában szedik be, aminek a legnagyobb hátránya, hogy nem tervezhető előre nagy biztonsággal - vélekedik Gyöngyösi Márton, a KPMG asszisztens menedzsere.
Világszerte az egyik legmeggyőzőbb érv a vagyoni típusú adók ellen, hogy a már adózott jövedelmekből képzett, azokból felhalmozott tőkét adóztatja meg újra. Feltehetően egyes országokban, például Hollandiában emiatt törölték el a vagyonadót, a legtöbb uniós tagállamban pedig nem is alkalmazzák, inkább a jövedelem- és forgalmi típusú adókat részesíti előnyben. Nálunk viszont az adótípus mellett szól, hogy a vagyon sokkal "kézzelfoghatóbb" az elrejtett és eltitkolt jövedelmekhez képest.
