A szállodák szobakihasználtsága javult. A kereskedelmi szálláshelyek szál­l­­ásdíjbevétele jelentősen emelkedett egy év alatt.

2004. január–májusban a kereskedelmi szálláshelyekre érkező 993 ezer külföldi vendég 3,1 millió ven­dégéjszakát töltött el. A vendégek száma 13, az éjszakák száma 9%-kal nőtt a tavalyi év azonos idő­sza­kához képest. A külföldiek körében a legnépszerűbb szállástípus a szálloda volt, itt regisztrálták az összes külföldivendég-éjszaka 86%-át, a vendégek által eltöltött éjszakák száma ezekben az egységekben összességében 11%-kal bővült, a szállodákon belül azonban eltérő tendenciák figyelhetők meg. A leg­magasabb minőséget képviselő ötcsillagos egységekben egyharmadával bővült a külföldivendég-for­galom, a négy-, illetve háromcsillagos szállodákban kisebb mértékű (15, illetve 6%-os) növekedés volt. Az alacsonyabb kategóriájú (egy-, kétcsillagos) egységekben 12–22%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldi vendégek, mint az előző év azonos időszakában. A többi szállástípusban – az ifjúsági szállók kivételével – kisebb-nagyobb mértékű csökkenést mértek. Az EU-15 országaiból érkezett vendégek 7%-kal több éjszakát vettek igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken 2003. január–májushoz viszonyítva. A növekedés hatására az uniós vendégforgalom meghaladta a 2,1 millió éjszakát. Az Európai Unió egyes országainak (pl. Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Olaszország, Spa­nyolország) állampolgárai jelentősen több éjszakát töltöttek el, míg az uniós forgalom több mint felét ki­tevő német és osztrák vendégek éjszakáinak száma 4, illetve 2%-kal csökkent. Az Ázsiából érkező ven­dé­­gek kétharmadával, az amerikai földrészről érkezők közel negyedével több éjszakát vettek igénybe, mint 2003 hasonló időszakában.

A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek közel 1,1 millió belföldi vendéget fogadtak, akik 2,4 mil­lió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek és az általuk eltöltött éjszakáik száma megegyezett a 2003 azonos időszakában mért értékekkel. A belföldi szálláskereslet kevésbé koncentrálódott a szál­lo­dákra, mint a kül­földi, és ebben a szállástípusban a belföldi éjszakák 63%-a jelentkezett. A ven­dég­for­galom – a ven­dég­éj­szakák száma alapján – a szállodákban 5, a panziókban 1%-kal bővült, a többi szál­lás­típusban csökkent, illetve a kempingekben megegyezett az előző év azonos időszakának forgalmával. Ez a belföldi forgalom kismértékű eltolódását jelzi a magasabb minőségű szolgáltatást nyújtó szálláshelyek felé.

2004. január–májusban a szállodák átlagosan 41%-os szobakihasználtsággal működtek, ami az előző év azonos időszakában mért átlagos szobafoglaltságnál 3 százalékponttal magasabb. A vizsgált idő­szak­ban a legmagasabb szobakapacitás-kihasználtságot az ötcsillagos szállodákban (58%) mérték.

Az év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek több mint 63 milliárd forint bevételt realizáltak, ami fo­lyó áron 17%-kal növekedett 2003. január–májushoz képest. Az összes bevétel – a kempingek ki­vé­telével – minden szállástípusban növekedett. Ezen belül a szállásdíjbevétel 20, a szálláshelyi ven­déglátás 16, az egyéb szol­gálta­tá­sok bevétele 11%-kal bővült. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzet­gaz­da­sági ágazat együt­tes fogyasztóiár-indexe január–májusban 11%-os növekedést jelez. Ezen belül a ven-dég­látás terüle­tén 11, a szálláshely-szolgáltatás területén 9%-os áremelkedést mértek.

Májusban 53 gyógyszálloda több mint 14 ezer férőhellyel állt a vendégek rendelkezésére.Január–má­jusban a gyógyszállodákban töltött vendégéjszakák száma 17, ezen belül a belföldi forgalom 34%-kal emelkedett. Kapacitáskihasználtságuk (56%) lényegesen meghaladta a szállodák átlagos kihasználtságát.

2004. január–májusban 12,7 millió külföldi határátlépést jelentett a Határőrség. Az EU-15 or­szá­ga­i­ból több mint 3,7 millió, míg az EU-25 területéről közel 6 millió határátlépést regisztrálták. A ma­­gyar állampolgárok több mint 5,8 millió alkalommal lépték át az ország határait, ez azt jelenti, hogy a határ­át­lépések száma egytizedével nőtt az előző év január–májusához képest.