Az adótanácsadó 14 országra kiterjedő tanulmányában megállapította, hogy a térség pénzintézeteinek konszolidált mérlegfőösszege GDP-arányosan 2020-ban 102,4 százalékra nőtt a 2019-es 90,6 százalékról, majd 2021-ben sem csökkent jelentősen, 101,4 százalékra korrigált.
A bankszektor hitelállománya a kedvezőtlen hatások ellenére stabilan nőtt: a 2019-es 903 milliárd euróról 918 milliárd euróra 2020-ra, majd 996 milliárd euróra 2021-re.
Rámutattak arra, hogy a járvány után várt romlás az eszközminőségek terén nem következett be, így a bankszektor profitabilitása 2021-ben és tavaly az év első felében is javult. A nem fizető hitelek (NPL) aránya 2022 második negyedévére átlagosan 3,1 százalékot ért el a régióban, ami 1,4 százalékpontos csökkenést jelent 2019 óta.
Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy a magas kamatokból adódó keresletcsökkenés és a nem fizető hitelek arányának a várható növekedése negatív hatással lehet a jövedelmezőségre, továbbá a kilátásokat a magas kamatkörnyezet is ronthatja, amennyiben annak keresletcsökkentő hatása hosszabb távon fennmarad.
A járvány okozta gazdasági turbulencia közepette rekord szintre emelkedett a régiós bankpiaci M&A - felvásárlási és akvizíciós - aktivitás: 2021-ben 22 tranzakciót számoltak össze a 2020-as 14 után, míg tavaly ez a szám 12 volt - számoltak be róla.
A régió legaktívabb felvásárlója az elmúlt öt évben az OTP csoport volt 8 akvizícióval, emellett a Raiffeisen Bank International és a Nova Ljubljanska Banka is aktívnak bizonyult 4-4 esettel.