A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti szférán belül csak a szolgáltató cégek várakozása romlott, a többi ágazatban gyakorlatilag nem változott a márciusi szinthez képest. Továbbra is az ipar a legoptimistább ágazat, de áprilisban sem az elmúlt időszak termelésének, sem a várható termelési szintnek illetve a rendelésállománynak a megítélése nem változott. Hasonló a helyzet a legpesszimistább ágazatban, az építőiparban, bár itt az előző három hónap termelési színvonalának megítélése kedvezőbb lett. A kereskedelemben a rendelésállományt kisebbnek, az eladási pozíciót viszont jobbnak érezték a válaszolók. A szolgáltató szférában romlott az előző és a következő időszak forgalmáról alkotott vélemény is.
A foglalkoztatási tervek az iparban és a szolgáltató cégeknél mérséklődtek, s az előbbinél a kedvező márciusi értékelés után áprilisban már ismét a csökkentésre számítók voltak többségben. Az építőiparban és a kereskedelemben nem változott a foglalkoztatási hajlandóság. Kissé csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél az áremelési szándék köre és mértéke is mérséklődött. Az építőiparban pedig a deflációs érzet lett a korábbinál is markánsabb. Csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is kisebb-nagyobb mértékben romlott, különösen a kereskedelemben, legkevésbé a szolgáltatóknál.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban minimálisan emelkedett, a januári nagy mélypont után ez harmadik javulást hozó hónap. A lakosság azonban ennek ellenére továbbra is nagyon pesszimista. Az emberek saját pénzügyi helyzetük következő egy évét rosszabbnak, a megtakarítási lehetőségeket viszont jobbnak érezték, mint egy hónappal ezelőtt.
Trükközésekre lehet számítani
Nőhetnek a bruttó, de csökkennek a reálkeresetek és a cégek jelentős része trükközni kényszerül majd idén, de ugyanakkor várhatóan javul az ipari konjunktúra - állítja a GKI egy másik elemzése. A GKI 2012-ben a versenyszférában (az 5 fő feletti cégeknél) a bruttó keresetek évi 6,5 százalék körüli növekedését prognosztizálja. Ugyanakkor arra is számít, hogy cégek jelentős része nem tudja teljesíteni a kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel - például formálisan hatórás foglalkoztatás - bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól, vagy csökkenti a foglalkoztatást. (A hazai foglalkoztatási helyzetről beszélt az MSZOSZ és a KISOSZ elnöke egy viteaesten.) A reálkeresetek (a családi adókedvezménnyel együtt) összességében 2,5 százalékkal, a versenyszektorban 1,5 százalékkal, a költségvetésiben közel 5 százalékkal mérséklődnek. A reáljövedelmek és a lakossági fogyasztás 2,5 százalék körüli, tehát a reáljövedelmekhez hasonló csökkenése várható. A beruházások visszaesése idén is folytatódik, mintegy 4 százalékkal.
Az iparban 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása, éves átlagban 4,5 százalékos ütem várható. Az építőiparban a hatéves visszaesés után 2012-ben újabb 5 százalékos visszaesés várható. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után átlagos időjárás esetén csökkenés valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékos csökkenése csak tükrözi a gazdasági-jövedelmi folyamatokat, a pénzügyi szektor visszaesése viszont az egész gazdaság fejlődési képességét visszafogja. A GDP 1,5 százalékkal csökken. Az I. negyedévi markáns visszaesést az év vége felé szerény élénkülés követheti.
Borús kép a kkv szektorban
Áprilisban megállt a zuhanásban az OTP KKV Konjunktúra Indexe is. A második negyedéves értékelés szerint az elmúlt negyedévhez képest kevésbé borúsan ítélik meg a gazdasági kilátásokat a kis-és középvállalkozók. 2011 második és harmadik negyedéves stagnálást követően a negyedik negyedévre jelentősen romlott az index értéke, amely 2012 elejére, 39,8 százalékos értékkel elérte a mélypontját. A legfrissebb kutatási adatok szerint az index kis mértékben javult, elérve a 42 százalékot.
A kkv-szektor cégvezetőinek 60 százaléka látja negatívan a magyar gazdaság következő fél évét. Negyedévvel ezelőtt ez az érték még 69 százalék volt. A mostani felmérésben a válaszadók 36 százaléka szerint kis mértékben, 24 százaléka szerint pedig jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden negyedik megkérdezett (26%) számít. Az optimisták aránya lényegesen kisebb: 14 százalék számít kisebb javulásra, míg érdemi pozitív változásra csak 1 százalék.
A megkérdezett cég vezetők mint általában, most is valamivel jobbnak tartják saját vállalkozásuk kilátásait, mint az országét. 32 százalékuk arra számít, hogy enyhe mértékben romlik vállalkozása gazdálkodási helyzete, míg 12 százalék erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságával a válaszadók szűk egyharmada (32%) számol, míg pozitív változással csupán egyötödük.
