A statisztika szerint a román állampolgárok jellemzően a határ mentén, Békés (30 százalék), Hajdú-Bihar (15 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (10 százalék) vármegyében, továbbá Budapesten (10 százalék) vettek lakást. A hasonló számban megjelenő szlovák állampolgárok 34 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, további 19 százaléka Győr-Moson-Sopron vármegyében vásárolt, emellett fővárosi tranzakcióik aránya is számottevő volt (18 százalék).

Érdekesség, hogy a legnagyobb külföldi vásárlók közül a németek, a hollandok, az osztrákok és a románok esetében a 10 százalékot sem érte el a budapesti lakások aránya, míg ezzel szemben a kínaiak és a vietnámiak szinte csak a fővárosban vásároltak.

A fentiek mellett nem véletlen, hogy az átlagos lakásár a szintén főleg Budapesten vásárló oroszok esetében volt a legmagasabb, 83,5 millió forint, de alig maradt el tőle a vietnámiak 83,4 milliós összege. A harmadik helyen a kínaiak álltak 76,9 millióval. A másik végletet a főleg vidéken aktív román vásárlók jelentették 16,8 millióval, de a hollandok és a belgák esetében is 30 millió alatt maradt az átlagos összeg. Ugyanez tükröződik az átlagos négyzetméterárban is, miközben az oroszok 1,4 milliós áron vásároltak átlagosan, a románoknál és a hollandoknál ez az összeg mindössze 200 ezer forint volt.

A KSH azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokból mekkora arányban jelentek meg 65 év feletti vevők a magyar lakáspiacon. A svájciaknál, a németeknél és a hollandoknál ez az arány meghaladta a 25 százalékot, miközben Vietnámból mindössze 3 százalék, Kínából pedig 3,4 százalék volt.