Borsik János kiemelte, hogy az AB szerint a szabadság alkotmányos alapjog, azonban nem korlátlan, mert bizonyos körülmények között a tárgyévet követő év meghatározott napjáig át lehet vinni a szabadságok kiadását. Beszámolt arról, hogy a munkajogi bizottság ülésén szakmai vita volt a munkavállalói oldal képviselői és a kormány képviselői között. Borsik János álláspontja szerint ellentétes az alkotmányos alapjogokkal, hogy a szabadság kiadását egy évvel ki lehessen tolni.

Javaslatuk szerint - amit a kormány nem fogadott el -, a tárgyévet követő év március 31-éig lehet átvinni a fennmaradt szabadságokat, de ezek az évi rendes szabadságok negyedét nem haladhatják meg. A 2007-es évet átmeneti évnek javasoltuk, hozzátéve, idén kivételesen június 30-ig ki lehessen adni a szabadságot, de a kormány képviselői ezt sem fogadták el - fűzte hozzá az ASZSZ elnöke.

A törvény szerint a munkavállaló rendelkezik az évi rendes szabadsága negyed részével, aminek az igénybevételét 15 nappal be kell jelenteni a munkáltatónál. Borsik János véleménye szerint ha a munkáltatónál vannak vis major helyzetek, akkor a munkavállalónál is előfordulhat hasonló, ezért azt javasolják, hogy legalább három nap szabadságot tudjon a 15 napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe venni a munkavállaló.

Visszalopják?

Borsik szerint a kormány ugyanazokat a rendelkezéseket akarja "visszalopni" a törvény tervezetébe, melyeket az AB már megsemmisített. Figyelemre méltónak nevezte a szakszervezeti vezető, hogy a szabadságok negyede egyszerűen "eltűnik" Magyarországon, mert a pályakezdők és az ötven év feletti munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, és nem veszik ki a teljes szabadságukat.

A munkáltatók által javasolt pénzbeli megváltás beláthatatlan folyamatokat indítana el, ezért ezt sem támogatják a szakszervezetek. Borsik János kijelentette, hogy az ASZSZ figyelemmel kíséri a törvénymódosítás útját az Országgyűlésben, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne a kormány előterjesztését fogadják el a képviselők.