Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa előadásában elmondta, hogy a biztosítási piac legnagyobb része a kedvezőtlen gazdasági háttér ellenére is növekedni tudott, a teljes díjbevétel csupán az egyszeri díjas életbiztosítások kiesése miatt csökkent minimálisan (az idei első félév 779 milliárd forintos díjbevétele gyakorlatilag megegyezik a 2022 első félévének 786 milliárd forintjával). A biztosítók profit tekintetében még erőteljesebb növekedést értek el, és 2023 egészére (a profitadót nem számítva) az elmúlt 15 év legnagyobb nyereségére számíthatnak. A szerződésállomány a legutóbbi, nehézségekkel terhelt években is folyamatosan emelkedett – ellentétben a 2010-es évek elején tapasztalható időszakos visszaeséssel.
A független közvetítői szektor 7,7 százalékkal növelte értékesítési árbevételét, a legnagyobb 20 alkusz esetében ez a bővülés csaknem kétszeres, 14,1 százalék volt. A miniszteri biztos ugyanakkor kedvezőtlen fejleményként említette, hogy a közvetítők száma tíz év alatt 13,2 százalékkal csökkent. A biztosítási szektort érintő további negatívum, hogy a biztosítási penetráció mértéke mindössze 2,1 százalékos, ami az EU harmadik legrosszabb értéke.
Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt két év inflációja nyolc év reálnövekedését törte le a biztosítási szektorban. Az első félévben a szerződésállomány volumene az előző év végéhez képest 0,5 százalékkal, 13,4 millió darabra nőtt, miközben az állománydíj 7 százalékkal, 1,28 milliárd forintra bővült. A növekedés legnagyobb részét tehát nem a volumenhatás, hanem a díjak emelésének hatása eredményezte. A rendszeres díjas életbiztosítások és a nyugdíjbiztosítások alakulása is kedvező képet mutatott az év első felében, utóbbinak az állománya immár meghaladta a 470 ezer darabot.
