A Dunántúlon délről észak felé és nyugattól keleti irányba haladva romlanak a terméskilátások. A Dunától keletre eső területeken az északi részen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag elfogadható a helyzet, máshol már sokkal több a gond. Nagy problémákat okozhat a szervezet szerint a kukorica és a napraforgó gyomosodása, mivel a kijuttatott gyomirtó szerek nem tudták kifejteni hatásukat a csapadékhiány miatt.
A Magyar Agrárkamara megyei tikárai beszámolója szerint Dél- és Nyugat Dunántúlon nincs különösebb baj a szántóföldi növények állapotával. Köszönhető ez az elmúlt két hétben hullott csapadéknak. Jó és kiváló a búza fele, az árpa és a repce 65 százaléka. A kukoricavetés csak fele arányban kelt jól, míg a napraforgó közepes minőségű. Veszprém és Győr megyék területén némileg gyengébb a helyzet: az őszi árpa és búza jó állapotot mutat, közepes a kukorica, repce és napraforgó állapota.
Gondok az Alföldön
Ennél sokkal rosszabb a kép kelet felé, főként a Dunától keletre, kivéve talán a szabolcsi térséget. Hajdú-Bihar és Csongrád megye már vízhiánnyal küzd: a búza, az árpa gyengén fejlett, a kalászok vékonyak, a szalmaszár rövid. A fejtrágyázás ellenére, az aszály miatt hiánytünetek alakulnak ki, az állomány egy része kezd fel- és elszáradni, így igen gyenge termés várható. A repce virágzik, de rendkívül ritka és alacsony az állomány és jó esetben is csak közepes lesz a termés. A kukorica- és a napraforgó-vetéseknél a vízhiány miatt kelési problémák vannak, illetve lesznek.
Ma úgy tűnik, leginkább Jász-Nagykun-Szolnok - és általában a Dél-Alföldön - megyében sújtott leginkább az aszály. Szolnok megyében közepes és gyenge a búza 70, az árpa 60, a repce majd 80 százaléka. Búzából jó esetben 3,2-3,3 tonna, repcéből 1,5-1,6 tonna hektáronkénti átlaghozam várható (sok helyen viszont egyszerűen kitárcsázzák majd a repceföldeket, mert nem érdemes learatni a csekély termést). Ez a tavalyi eredményekhez viszonyítva 30-40 százalékos elmaradást jelent.
