Az új Whistleblowing törvény döntően követi a Whistleblowing Irányelv rendelkezéseit, sok helyen átveszi a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (ún. Panasztörvény) rendelkezéseit, azonban a vállalatokra nézve új kötelezettségeket is megállapít, mondja Dubalár Alekszej ügyvéd, Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Mire vonatkozik a visszaélés-bejelentési rendszer?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni a foglalkoztatónál. Fontos, hogy bejelenthető magatartások alatt nemcsak a jogszabályba ütköző magatartások értendők, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is (ilyen lehet például üzleti ajándék elfogadása, bértitok megszegése).
A visszaélés-bejelentési rendszer jellemzői
A bejelentés írásban vagy szóban tehető meg. A szóbeli bejelentés telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen terjeszthető elő az erre kijelölt személynél, egyébként a foglalkoztatók eldönthetik, hogy milyen visszaélés-bejelentési csatornát, csatornákat tesznek elérhetővé.
Viszonylag szabad mozgásteret biztosít az elfogadott törvény a bejelentések fogadására és kivizsgálására jogosult szervezeti belső egység (vezető jogtanácsos, etikai bizottság) kiválasztása vagy külső személy, így bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet megbízása terén. Ezen felül a legalább 50 főt, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégek a Whistleblowing Irányelv rendelkezéseivel egyezően közösen is létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert, ezzel jelentősen csökkenthetők a rendszer létrehozásának és működtetésének költségei, a vállalatcsoportok pedig egységes, összehangolt visszaélés-ellenes rendszereket tarthatnak fenn.
