- A bejelentési csatornák létrehozása;
- Bejelentéseket kezelő belső vagy külső személyek kijelölése;
- A bejelentés kezelésének szabályozása, amit szükséges összhangba hozni az egyéb belső szabályzatokkal, elsősorban adatvédelmi, munkajogi, informatikai biztonsági, munka-, és vagyonvédelmi területen;
- A fennálló kockázatok függvényében bejelentési kötelezettség alá eső vagy bejelenthető magatartások kidolgozása és belső publikálása.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, a hatóság azonban nem jogosult bírságot kiszabni, illetve tevékenység végzésétől történő eltiltást alkalmazni a foglalkoztatóval szemben. A rendszer bevezetése és működtetése során azonban minden foglalkoztatónak érdemes gondoskodnia a szigorú adatvédelmi és munkajogi szabályokkal való összhangról, ennek elmulasztása ugyanis már pénzben kifejezhető hátrányokkal járhat egy adatvédelmi hatósági eljárás vagy munkajogi jogvita esetén.
A megfelelő belső szabályozásnak transzparens eljárásrendet, megfelelő garanciákat kell bevezetnie, biztosítandó, hogy minden bejelentés a törvényi határidőn belül kivizsgálható legyen, a bejelentő és a bejelentéssel érintett személyek személyes adatai, személyiségi jogai megfelelő védelmet kapjanak, a jogszerű bejelentések esetén ne kerülhessen sor megtorló intézkedésre a bejelentővel szemben, míg a megalapozatlanul illetve jogszerűtlen módon tett bejelentések esetén megfelelő és arányos intézkedésekre kerülhessen sor – teszi hozzá Bognár Éva vezető ügyvéd, munkajogász, Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda. Az adott foglalkoztató felelőssége, hogy olyan bejelentési rendszert hozzon létre, amely a gyakorlatban is megfelelő védelmet biztosít a visszaélések és zaklatások ellen, így például a bejelentési csatorna széles körben elérhető a honlapon vagy az intraneten és magyar nyelven részletes tájékoztatást nyújt az eljárásról.
