A különbség nemcsak a magabiztosságban, hanem a kézzelfogható eredményekben is megjelenik. A heti 10–40 órányi időmegtakarítást elérő felhasználók között közel nyolcszor annyi férfi található, mint nő, ami arra utal, hogy a technológia által biztosított termelékenységi előnyök egyelőre elsősorban náluk csapódnak le.

A nők hűségesebbek az AI-eszközeikhez

Az AI-ba való befektetés mértékében szintén jelentős különbség látszik a két nem között. Míg a női válaszadók 52 százaléka egyáltalán nem költ AI-alkalmazásokra vagy előfizetésekre, a férfiaknál ez az arány mindössze 37 százalék; azok akik költenek, ott a férfiak átlagosan havi kb. 18 ezer forintot fordítanak AI-eszközökre, míg a nőknél ez az összeg kb. 12 ezer forint. Az adatok azt jelzik, hogy a férfiak nemcsak gyakrabban próbálnak ki új megoldásokat, hanem nagyobb hajlandóságot is mutatnak arra, hogy fizessenek a fejlettebb funkciókért vagy több különböző eszközt használjanak párhuzamosan.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a kutatás alapján éppen azok a felhasználók számolnak be nagyobb időmegtakarításról, akik több AI-eszközt alkalmaznak, illetve fizetős szolgáltatásokat is igénybe vesznek. A befektetés tehát sok esetben közvetlenül összefügghet azzal, hogy ki mennyire tudja kihasználni a technológia nyújtotta előnyöket a munkájában.

Érdekes ugyanakkor, hogy a nők lojálisabb felhasználóknak bizonyultak: 80 százalékuk egyetlen AI-előfizetést sem mondott le az elmúlt évben, míg a férfiaknál ez az arány 64 százalék volt. A férfi válaszadók több mint harmada már megszüntetett legalább egy AI-előfizetést, ami arra utalhat, hogy aktívabban kísérleteznek az új megoldásokkal és gyorsabban váltanak, ha egy szolgáltatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.