A magas infláció miatt csökkenő vásárlóerő 2023-ban a háztartások fogyasztásának visszaeséséhez vezetett, amelynek mértéke még a COVID-járvány idején tapasztaltnál is nagyobb volt. A következő években azonban a konjunktúra beindulása és a reálbérek várható növekedése folytán a fogyasztás is újra emelkedő pályára állhat.
A tavalyi, kiugró fogyasztásbővülést követően idén az Egyensúly Intézet a fogyasztás reálértékének 2 százalékot is meghaladó csökkenésére számít. Azonban a dezinflációs trendnek és az újrainduló konjunktúra mellett pozitív tartományba forduló reálbéreknek köszönhetően 2024-ben a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az Egyensúly Intézet jövőre a fogyasztás 2,2 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos reálnövekedésével számol.
A fogyasztás várakozáson felüli csökkenése nehéz helyzetbe hozta a költségvetést: a kormány októberben másodszor is megemelte az eredetileg 3,5 százalékra tervezett idei hiánycélt, ezúttal 5,2 százalékra. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a kormány jövőre a növekedés veszélyeztetésével komoly költségvetési kiigazításba kezdene, ezért az Egyensúly Intézet 2024-ben 3 százaléknál magasabb költségvetési hiányra számít.
A munkaerőpiaci kereslet nagyfokú ellenállóságot tanúsított az elmúlt év során. A 2023 harmadik negyedévében meginduló gazdasági növekedés miatt az Egyensúly Intézet az idén a versenyszférában foglalkoztatottak számának 0,8 százalékos növekedésére számít, a következő években pedig az ideihez hasonló dinamikára. A munkanélküliek aránya idén 3,9 százalék, jövőre 3,7 százalék lesz Magyarországon. 2023-ban a kétszámjegyű nominális béremelkedés ellenére 1,6 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje.
